Szerintem a kulcs a sztratoszférikus bemelegedés lehet. Más nem nagyon bonthatja meg a homogén sarki hidegsapkát. Azt viszont nem tudom, hogy a sztratoszféra hirtelen bemelegedését vajon a troposzférából érkezõ kényszer váltja ki, vagy a napszél. Az utóbbit valószínûbbnek érzem.

A hidegleszakadások mértéke nyilvánvalóan függvénye a sarki hideg kiterjedésének is. Amennyiben a sarki hidegbázis kisebb területen összpontosul (azaz homogénebb), akkor a poláris front a sarktól számított átlagos távolsága kisebb. Ebben az esetben a peremháborgásokat kiváltó Coriolis-paraméter is nagyobb. Ez a ciklonok kimélyülését és sebességük növekedését is okozza. Ez a klasszikus zonalitás. Ha azonban a sarki hideg kiterjedése nagyobb, akkor a poláris front sarktól számított átlagos távolsága is nagyobb, akkor egyfelõl heterogénebbé is válik a hidegsapka, másfelõl a Rossby-szám is nagyobb értéket vesz fel. Ez pedig kedvezõ feltétel a nagy amplitúdójú Rossby-karok kialakulásához. Ez lenne a meridionális áramlási kép.