Tudod annyiszor eljátszottam a kérdésekkel. Amit én is feltettem magamnak, hogy mi váltja ki és meddig tart? No ez az amit nem lehet tudni. Összességében egy-egy korszak úgy 10-30 évet ölel fel, ez nagy intervallum tudom, de pontosabbat és kisebbet most nem tudok adna, fõként úgy nem, hogy ez volt a jellemzõ. Így az egyik válaszom, hogy nincs szabályos váltás, így nem lehet tudni, hogy a mostani korszak meddig tart.
A kulcstényezõt leírtam a korszakoknál, hogy az adott idõ alatt milyen folyamatok voltak döntõ többségben. Ez nem hasra ütés, hosszú évek eredménye és számolása után jöttem rá a dolgokra.
Egyébként többé kevésbé azt is lehet látni, hogy a zonális korszak a legrövidebb és benne is vannak meridionális intermezzók,"mikor a légkörnek elege van" az óceáni áramlásból, lásd pl 1974-es márcisu végi nyarát, vagy a és forró augusztusát, de valamiért még ilyenkor ez a meghatározó és több évre visszaáll a nyugati rendszer. Viszont jó példa a kontinentális korszakra a 2006-07-es tele mikor bizony olyan mértékû zonális áramlás volt jelen, hogy mindenki nézet nagyot, számomra az a tél a mai napig rejtély, és nem csak azért mert ilyen enyhe volt hanem, hogy a rendszer ennyire kibillenthetetlen volt azokban a hónapokban.
Mi váltja fel egyes típusokat? Szinte midig az átmeneti korszak, hisz ezért is írtam le, mert valamibõl megyünk a másik korszak felé.
Az 1960-as években a tél még többnyire északi-déli irányítású volt, sõt a fõként nyári idõszakban a zonális áramlás ezt erõsítette, de a januárok átlaga még nagyon alacsony volt, de a nyarakban már felfedezhetõ volt a zonális hûvösebb irányítás. Azonban még bõven akadtak igen hosszú nyári idõszakok, így a klíma egy nyugati dominanciát vett fel, és bizony úgy 15 évig ez is volt fõként a meghatározó. Itt elõfordulhat, hogy az 1978-79-es kemény északi betörés okozott valamit a légkörben mert akkor kezdett az irányítás ismét egy átmeneti korszakot elindítani

Azt mondom, hogy valami nagyon drasztikus változás indította el egy-egy korszakot, okozóját soha nem fogom kitalálni, de mintha, mint írtam az idõjárás megelégelte volna az elõzõ korszakot és váltani akart. Ez nagyon nem tudományos és feltételes, de leegyszerûsítve így van.

Még egy példát leírok és talán minden kérdésedre megadom a választ amit én is még csak tanulgatok, figyelgetek.
Az 1850 és 1870-es idõszak olyan rejtély számomra mint a 70-es évek abszolút zonális idõszaka.
Hazánk ekkor szenvedte el a legdurvább, legkomolyabb aszálysorozatát. A tavaink gyakorlatilag és a Balaton is kiszáradás határán volt a Fertõ-tavon és Velencén átkeltek sok helyen szántottak-vetettek mert csak a medrekben itt maradt nedvesség elég. Éhezés és és tereméskiesés volt. Hozzá olykor zord téli hónapok és forró nyári idõszakok tartoztak.
A fõvárosban a 20 évbõl 12 évben nem érte el a csapadék mennyiség az 500 mm-t és 8 évben 450 mm alatt, 2 évben 300 mm alatt marad. 20 éves csapadékösszeg 460-470 mm volt a fõvárosban és ezt Budán mérték, akkor képzelhetjük, hogy a pesti oldalon még ettõl is kevesebb hullott. Gyakorlatilag Egyiptom északi részének csapadék viszonyai uralkodtak hazánkon. Az Alföldön még komolyabb szárazság alakult ki, helyenként 200 mm alatti éves összegekkel. Ilyenre azóta és azelõtt sem volt példa. Az oka itt is rejtély számomra, nem értem, hogy tudott a légkör felvenni ilyen mértékû magasnyomású hajlamot, mert ez nem más mint az lehetett.
És talán meg is válaszoltam, hogy mi tarja fenn, igazából senki sem tudja.

Igen az indexel kapcsolatban, hogy miként alakulhat a december? Az biztos, hogy nem elég a medencét kitöltõ nedves levegõ és ezáltal szürke, ködös, hidegpárnás idõ. Itt jönni kell egy elég zord északkeleti áramlásnak valamikor a hónap folyamán ami már szépen hóval lehûti majd a környéket.