Bennem is felmerült az a felvetés, hogy a vizsgált perdiktor az elmúlt 20-30 évre vetítve, amikor a leginkább kielégítõ adatsorok álltak rendelkezésre, jól leképeztek egy összefüggést. Ha ezekre hagyatkozom, akkor létezik valami (kvázi)statikus globális hatás, ami ezen idõszakban fennállt és mivel fent is fog állni még ezért jó eséllyel jól használható eszköz lesz a következõ években esetleg néhány évtizedben.
Valójában egy statisztikai kapcsolaton túl, elég sok dolgot nem látunk, bár a korrellációk egy része (tengeráramlások, kevésbé konkretizált "távolhatások, távkapcolatok" pl El Nino) nyilván a mi léptékünkben megmarad.

Azonban több, mint valószínû, van egy alul és fölül korlátos, véges értelmezési tartománya a prediktor beválásának és e korlát ráadásul nem is ismert. A korlátokat más léptékeknél is figyelembe kell venni, azaz nincsen semmi gond azzal, ha az elmólt 140 év éghajlati periodicitását vizsgáljuk és 4 kategóriába soroljuk, de ez attól még nem azt fogja jelenteni hogy a következõ 50- 100 évben is ez a periodicitás lesz a jellemzõ, egyébként nehéz megfogni a kategóriák idõtartamát és határait is. Ha viszont erõs sejtésünk van egy a perioditásra, akkor feltételeznünk kell mögé egy "távkapcsolatot vagy távolhatást", amit meg kellene vizsgálni, és ami hasonlóan egyértelmû magyarázatot adna, mint az évszakokra, vagy a napfoltciklusokra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy e 4 féle kategorizálásnak nincs-e köze a naptevékenységhez, ugyanis a 2000 -es évek forró nyarait gyakran ezzel is magyarázzák.
Anélkül olyan probléma ez, mint amikor egy hosszútávú mondjuk 1-2 hónapra elõremutató latolgatásnál egy korábbi év menetére hivatkozunk, és jó eséllyel találunk is összefüggést, csak mondjuk egy várt lehûlési vagy melegedési periódus 2-3 hetet késik az még megmagyarázható ilyen léptékben, viszont az elõrejelzés célja szempontjából mégsem megengedhetõ.
A prediktor esetében így bátorkodom párhuzamot vonni azzal, mintha a reggel 6 órás T850 hõmérséklet és a légköri nyomás illetve annak 5 és 6 óra közötti változása és észak- Szlovénia és kelet-ausztriai felhõzet okta alapján szeretnék a déli hõmérsékletre következtetni (12 és 14 óra között) egy zalai dombtetõn. Nos, ha történetesen korán, véletlen komolyabb zivatar alakul ki, azt tekintsük olyan eseménynek, mint például egy vulkánkitörés. Így Április 20 tól szeptember 25 -ig elég jól mûködik, ez csaknem 150 nap, de az ezen kívüli 7 hónapban nem nagyon találnék kapcsolatot. Ettõl függetlenül, nagy elismerést érdemel benne, hogy a talált kapcsolat nem az általam felvázolthoz hasonló, magától értetõdõ, ha most történetesen prediktor léptékében számolva a 40- edik napon vagyunk, akkor még az unokáink is használni fogják.