Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A Kárpátok hatása inkább pont, hogy lefelé tolja a téli hónapok átlaghőmérsékletét a hidegpárna révén, anélkül melegebbek lennének a telek (lásd az elmúlt éveket, amikor nem nagyon volt hidegpárna).
Volt már erről szó korábban, de Észak-Amerikával összehasonlítva Európában éghajlatilag jóval korlátozottabb a nagy hidegbetörések lehetősége, mivel a jelentős hideg-felhalmozódás inkább tőlünk északkeletre történik Oroszország szárazföldi részén, míg Skandinávia partvidéke a meleg Észak-atlanti áramlat miatt jégmentes, így szinte teljesen meg kell fordulnia az uralkodó nyugatias áramlásnak, hogy a kontinens középső és nyugati részei is értékelhető mértékben kapjanak belőle. Illetve kisebb hidegbázis ugyan gyakran kialakul Skandináviában is, de az a Balti-tenger felett átkelve már nem a klasszikus lábas hideg lesz. Észak-Amerika szárazföldi része viszont éppen észak felé szélesedik ki, és az északi partvidéke egybeér a télen teljesen befagyó tengerrel, ami hatalmas hidegbázis, és már az északnyugatias áramlás is elég ahhoz, hogy meginduljon az egész délebbre.
Volt már erről szó korábban, de Észak-Amerikával összehasonlítva Európában éghajlatilag jóval korlátozottabb a nagy hidegbetörések lehetősége, mivel a jelentős hideg-felhalmozódás inkább tőlünk északkeletre történik Oroszország szárazföldi részén, míg Skandinávia partvidéke a meleg Észak-atlanti áramlat miatt jégmentes, így szinte teljesen meg kell fordulnia az uralkodó nyugatias áramlásnak, hogy a kontinens középső és nyugati részei is értékelhető mértékben kapjanak belőle. Illetve kisebb hidegbázis ugyan gyakran kialakul Skandináviában is, de az a Balti-tenger felett átkelve már nem a klasszikus lábas hideg lesz. Észak-Amerika szárazföldi része viszont éppen észak felé szélesedik ki, és az északi partvidéke egybeér a télen teljesen befagyó tengerrel, ami hatalmas hidegbázis, és már az északnyugatias áramlás is elég ahhoz, hogy meginduljon az egész délebbre.

