(Némileg csatlakozva szekéhez) Úgy látom, továbbra sem mutatkozik esély tartós zonalitás kialakulására (bár ugye ismerjük az idõjárást: sose lehet tudni). Úgy veszem észre, hogy az elmúlt idõszakokban a leglátványosabb zonális szakaszok is csak idõszakosra sikerültek. Szeptember második felében voltak északnyugati frontjaink, tartósan erõs széllel, de ezek valahogy hamar a félzonális irányítást juttatták eszünkbe, és pár nap után már kaptuk is a hidegzuhanyt északról, majd a medit, végül a száraz hideget ÉK-ról. (Azóta AC van, illetve ciklon-elõoldal, ami miatt most épp meleg van déli áramlással.)

Ha ez így folytatódik, akkor a következõ télen ismét a meridionális/kontinentális jegyek kerülhetnek túlsúlyba idõjárásunkban.
Ebben az esetben fontos tudni, hogy az elõoldali helyzetek gyakran torkollanak hidegpárnába, és csak nagyon erõs Nyugat-Európai ciklon tud meleg periódust létrehozni. Azonban az elmúlt teleken ezek is csak pár napig tartottak (többek között a két zivataros karácsonyra emlékezve), majd megjött a ciklon hidegfrontja és mögötte téli ciklonális irányítás alakult ki (gyakran medivel). Az összes többi idõjárási helyzet hideg és/vagy csapadékos idõjárást okoz nálunk (és csapadék esetén szinte mindig van valahol hó az országban ilyenkor).
Nem véletlen, hogy a kontinentális éghajlaton a telek nagyon hidegek, így logikus, hogy a meridionális irányítású teleinken (amikor az óceán felõl érkezõ légtömegek nem jutnak el hozzánk, hanem vagy itt megülepedett levegõ csinál hidegpárnát, vagy pedig északról nedves hideg, vagy keletrõl száraz hideg levegõ érkezik) kontinentális jellegû, és így (logikusan) hideg, olykor csapadékos telek alakulnak ki. A csapadékosság a ciklonaktivitáson múlik (extrém esetben persze elõfordulhat, hogy mediterránná válik a tél, bár azt a télfanok valószínûleg inkább õsznek neveznék a viszonylag meleg és a sok esõ miatt).

Pusztán ezen "alapismeretek" tekintetében egy rövid latolgatást tennék a télre vonatkozóan.
Bár tudom, hogy nincs két egyforma tél, meg hogy a hasonlítgatás "kockázatos" elõrejelzési módszer egy kaotikus rendszer esetében, de bizonyos általános dolgokat azért szerintem meg lehet fogalmazni.
Nevezetesen azt, hogy az elõttünk álló télen könnyen elõfordulhat, hogy az elõzõ néhány (mondjuk négy, esetleg öt, de kettõ mindenképp) télen elõfordult idõjárási helyzetek mindegyike, vagy a nagy része jó eséllyel idén is megjelenhet.
Mindezek alapján pedig egy átlagos, vagy annál kissé hidegebb tél jöhet ki hõmérsékletileg. Itt a negatív anomáliára rásegíthet akár egy száraz hideg, akár egy hosszabb hidegpárnás idõszak (utóbbira valamivel kisebb esélyt látok), de idõszakosan meleg idõszakok is elõfordulhatnak.
Csapadék terén azt gondolom, kell számítanunk a tél folyamán mediciklonos idõszakra, de itt nagy lehet a szerencsefaktor. Nem mindegy, hogy hogyan követik egymást az idõjárási helyzetek (pl. milyen gyorsan megy át egyik a másikba, stb), az ugyanis meghatározhatja a légköri képzõdmények mozgását, erõsségét, kialakulási helyét a következõ idõszakban. Pl. egy nálunk száraz hideg periódus alatt a medik általában egyre délebbre vonulnak, és egy komplett Namias-ciklusnak le kell futnia, hogy a következõ ciklus végén (ami kb. 1-1,5 hónap múlva van, ami nem elhanyagolható) megint legyen esélyük a mediknek északabbra jönniük.

Ha Hari Seldon DAI-indexe jól megfogja majd a telet, akkor abban decemberben kell lennie vagy egy hidegpárnás, vagy egy száraz hideg idõszaknak. Ha jól emlékszem, akkor eleve a hidegpárnás decemberek esetében az index kissé felülbecsült, illetve az index elve is azt suigallja, hogy ha az elõrejelzés hideget mutat, akkor azt szibériai eredetû levegõ okozhatná. Ha azonban a december száraz hidegen telik, akkor két dolog lehet:
Ha egy Namias-ciklus "normálisan" végigfut, akkor november második felében, vagy december elején csapadékosabb periódusra számíthatunk, és ekkor szerencsés esetben akár be is havazódhatna az ország, ami az ezt követõ száraz hidegben meg is maradhatna tartósan.
Ha azonban elmaradnak a nagy csapadékok (vagy netán sok esõ és max. kevés hó esne), akkor az is elõfordulhat, hogy a hideg "feketén telik el", ettõl még persze az anomália meglehet.

Bármi is legyen, ha ez bejön, akkor a meridionális irányítás következtében megszokott menetrend szerint januárban kellene lennie majd egy melegebb idõszaknak (AC utáni ciklon-elõoldalnak), ha addig nem változik a légkörzés az észak-atlanti, sarki vagy az eurázsiai kontinentális térségben. Sõt, ha ezután sem változik, akkor a február-március akár ismét hideg és/vagy csapadékos is lehet, de itt már nehéz megmondani az idõtartományokat, hiszen nem tudni, hogy az esetleges januári meleg periódus (meg minden más utána) milyen hosszan tarthat.

Összefoglalva: ha Hari Seldon elõrejelzése most is bejön, és hinni lehet a klimatológiának, meg a szinoptikus-meteorológiai elméleteknek, akkor idén (is) jó esélye lehet egy amolyan "lyukas télnek". Modelleket ehhez nem néztem, ahhoz még messze vagyunk (meg kevés a rutinom hozzá), hogy azokból bármit levonjak (talán késõbb). Amit rajtuk látok, az az, amit szeke is mondott: nem látszik jelentõs esély tartós zonalitás kialakulására a közeljövõben.