Meteorológiai esélylatolgatások
A viharciklonok télen rendszerint masszív fõnös elõoldali helyzetet okoznak, illetve az ezt követõ lehûlés gyakran markáns, látványos konvergenciavonalon létrejövõ csapadékkal és szélviharral járnak, de mivel nem blockingos epizódra jellemzõek, nem okoznak erõs, maradandó lehûlést, inkább gyakran követi õket egy gyengébb, tartósabb elõoldal. Megjelenésük 2006/2007 telén volt a legjellemzõbb. (2007 jan 20 Bécs 0:00 óra +20 fok). Jó eséllyel mostanában 10-15 fokkal melegebb levegõt szippantanának be.
Azt is érdemes figyelni, hogy az erõsebb viharciklonok mögött Grönland felett gyakorta alakul ki 1045-1050 HPa körüli nyomásmezõ, ami a ciklonokat mintegy ránktolja, miközben azonban igen gyorsan feltöltõdnek a szárazföld felett. jelen esetben ilyen magasnyomást nem látni így markáns HF ot ezek nálunk nem okoznának, tõlünk észak- északnyugatra töltõdnének, tehát a GFS egy tisztán zónális epizóddal számol, ami döntõen elõoldali szituációt hozna ránk, (de nem adnék most erre túl sokat).
Azt is érdemes figyelni, hogy az erõsebb viharciklonok mögött Grönland felett gyakorta alakul ki 1045-1050 HPa körüli nyomásmezõ, ami a ciklonokat mintegy ránktolja, miközben azonban igen gyorsan feltöltõdnek a szárazföld felett. jelen esetben ilyen magasnyomást nem látni így markáns HF ot ezek nálunk nem okoznának, tõlünk észak- északnyugatra töltõdnének, tehát a GFS egy tisztán zónális epizóddal számol, ami döntõen elõoldali szituációt hozna ránk, (de nem adnék most erre túl sokat).