Nem sokra -legalábbis a géphez képest. Hogy így van, azt egy percig se tagadom. Ha 1 hét, 10 napon belül konkrét adatokat kell megadni, persze hogy a globálmodelleket nézi meg az ember.
Bolond lenne, aki nem így cselekedne.
De mi van 2-3 héten túl?
Próbáljuk meg más aspektusból szemügyre venni a kérdést. Az egyik véglet egy rém egyszerû mechanikai vagy elektronikai kísérleti elrendezés -lejtõn legördülõ kerék, vagy valamilyen szimpla áramkör. Ezeknek a "viselkedése" pontosan elõre jelezhetõ a mérések és számítások alapján: a lejtõ alján ekkora lesz a kerék fordulatszáma, az R2 ellenálláson amakkora feszültséget fogunk tapasztalni -és punktum.
A másik végletet képviselje az emberi szervezet. Természetesen a fiziológiának is van egzakt, sõt kvantitatíve kezelhetõ része. De egy bonyolultabb diagnózis felállításához ez már kevés. Az orvos jobbára nem számítások alapján határozza meg a betegséget (bár bizonyos paramétereket természetesen figyelembe vesz) hanem ránéz a betegre, figyelemmel kíséri annak állapotát, és tapasztalata, továbbá bizonyos empirikus összefüggések alapján képes meghatározni a kórfolyamatot, és megjósolni annak kimenetelét.
A légkör viselkedése, az idõjárás e két véglet között áll. Nem olyan bonyolult, mint egy bioorganizmus, de véleményem szerint elég bonyolult ahhoz, hogy "orvosi" szemlélettel IS szemlélhessük a folyamatait, úgymint: milyen összbenyomást kelt az aktuális szituáció? Mi volt az elõzménye? Milyen tendenciát lehet kitapintani?
"Jó orr" kell ide, és jó megfigyelõ készség, mely észrevesz és számon tart minden kis mozzanatot. A valószínûségi elõrejelzés értelmezésének tudománya szép és elengedhetetlen, de ha valaki csak ezt tudja, meteorológiai tudása korántsem teljes. Minél több oldalról vagyunk képesek megközelíteni egy jelenséget, annál jobb az nekünk.