Ehhez az egész témához csak egy rövid gondolatmenetet fûznék hozzá, elõre is bocs a hosszért.

Ugye szoktuk mondani, hogy egy adott idõpontban az aktuális modellfutás (és most legyen az egyszerûség kedvéért csak egy modellünk, de ENS-fáklyával) alapján középtávú elõrejelzést addig tudunk írni, amíg a fáklya szét nem nyílik. Nos ez, mint valószínûségi elõrejelzés a következõt tudja: N db. elõrejelzett értékbõl az adott elem statisztikai eloszlásának paramétereit (m és s), azok hibáit (dm és ds), valamint ezek függvényeként a várható értéket (mû(m,s), szigma(m,s)) és azok hibáit (dmû(m,s,dm,ds) és dszigma(m,s,dm,ds)) is ki tudom számítani. Gyakori jelenség, hogy a fáklya kinyílása hirtelen történik meg, és ennek idõ"pontja" hely- és idõ- (pontosabban futás-) függõ is lehet. Addig a kinyílásik a statisztika alapján a nagy (akár 95%) valószínûséggel bekövetkezõ értékek intervalluma kicsi marad (pl. a T850 2-3°C-os tartományon belül). Nagyjából ezért hívják ezt valószínûségi elõrejelzésnek. A dolog érdekessége, hogy amikor a modell 6 vagy 12 óra múlva újra lefut, akkor a fáklyanyílás elõtti intervallumban nagyon könnyen elõfordul, hogy az új statisztika csak minimálisan fed az elõzõvel (a két eloszlás fedése alig pár %).

Miért írom le ezt? A modellek ugyanis a levezetett egyenletrendszerek alapján számolnak a beérkezett mérési adatokból. Az egyenletrendszer olyan fizikai elméletek alapján állt össze, melyeknek máig nem találtak ellentmondó kísérletet. Pontosabban amikor találtak, akkor belátták, hogy a régi sem volt butaság, csak bizonyos esetekben közelíti a valóságot. Annyira, hogy már néhány ezer részecskébõl álló gáz is klasszikus termodinamikai határesetben van. A légkör meg pláne. Tehát a modellek jók. A baj a káosszal van.

Ilcsi mamával meg az a gond, hogy ha ezt elolvasná, azt sem tudná, mi a téma. Vannak bizonyos megfigyelései, ami rendben is van. Az is lehet, hogy nem volt rossz a szeme, és olyan dolgokat megfigyelt, amihez ha hasonlót lát, akkor megmondja a tutit egy hónapra elõre, és még be is válik neki. A baj csak az, hogy azt õ nem tudja megmagyarázni, miért igaz a dolog, azon kívül, hogy ezt látta. Az õ módszere tehát hiányos.

Ez pedig azért baj, mert a légkör kaotikus, aminek az a tulajdonsága, hogy egymáshoz nagyon hasonló bemenetbõl is teljesen különbözõ kimenet tud kijönni. (Ezt is bebizonyították a matekosok.) Ha Ilcsi mama ey ilyennel találkozik, akkor ledöbben, hogy hát ez hogy lehet, míg a matekos, meg a meteorológus azt mondja, hogy simán benne volt a pakliban. Az, hogy a modell adta-e vagy nem, az egy izgalmas kérdés utólag. Lehet verifikálni. Voltak már ilyenek pl. a Katalin, vagy a Medárd napi hagyománnyal kapcsolatban, elég alacsony beválások jöttek ki, a modellek pontosabbak voltak.

Ha csak azt nézzük, hogy Ilcsi mamának, vagy a modellnek jobb-e a beválása, hosszú távon nem lesz nagy különbség. De azt legalább tudjuk, hogy a modell miért nem jobb, és ezt a hiányosságát lehet javítani (szintén bizonyították) pl. a rácsfelbontás sûrûsítésével, meg hasonló dolgokkal.

Ezért szokás modellbõl írni elõrejelzést, és nem korábbi évek statisztikáiból: a kaotikusság miatt simán lehet más kimenetele novemberben a mostani hõhullámnak, mint pl. 2007-ben volt. Ez nem jelenti azt, hogy ezeknek nincs helye, én pl. szívesen olvasom ZöldVillám latolgatásait, de megjegyzem, bennem is sokszor felmerül néhány kérdés. Az, hogy valaki nem modellekre alapozza latolgatásait, az nálam nem szakmaiatlanság, de mivel a tudományos álláspont (verifikációk) szerint a modellek alapján elõrejelzõ által készített elõrejelzések beválása a legmagasabb, ezért a statisztikákon, múltbeli hasonló idõszakokkal való összehasonlításokon alapuló elõrejelzéseket mindenki szkeptikusan fogadja.
Mindebben pedig szerintem semmi meglepõ nincs, valahogy így mûködik a tudomány. Szóval szerintem teljesen helyén van a fórumtéma nevet .