!ósz tlov lórságniõh ipan a kacs nabmosálózsázzoh õzõle za:"tréévdek kebbégneyg" A


Tehát a naptárhoz való igazodás az én meglátásom szerint is véletlen egybebesés, bár az átlaggörbéken gyakrabban látunk dátumhoz köthetõen meredekebb emelkedést-esést, mint ahogy október 20-a után hirtelen, 1 hét alatt kopnak ki a nyári Tmaxok a rekordtáblázatból, miközben az azt követõ idõszakban, november 10 - március 10 ig a Tmax rekordok többnyire 20 és 24 fok között szórnak még januárban is. Az hogy mikor változik meg az idõ drasztikusan, amit évszakváltásnak tekintünk, vagy koraõsz végének, leginkább a makroszinoptikai kép erõteljesebb változásai szabják meg. Ezekben fellelhetõ némi szabályosság. Az idõjárás nem teljesen kaotikus, véletlenszerû, vagy éppen kvázistacionáris folyamat, bár minden attól függ meilyen léptékben szemléljük. Nagy léptékben ahhoz hasonlítanám, mint amikor vizsgálunk egy felhõt, vannak benne szabályosabb ciklikusabb részek, vannak fraktálgeometriával leírhatók és vannak teljesen diffúz zajszerû képletek mind térben, mind idõtartományban. Légkörben fellépõ gerjesztések hullámok interferenciaképérõl van szó, melyek néha állóhullámokat vagy ismétlõdõ formációkat képesek létrehozni, mind lokális, mind globális léptékben, ezért nem vetendõek el régebbi tapasztalatok, korábbi évekhez való hasonlítgatás. Hiszen pl evidens, hogy egy -egy zivatarfelhõ, vagy annak lefolyása is igen hasonló tud lenni.
Bizonyos részletek éppen azért nem fedõdnek fel, mivel az információ, a regisztrált adatok hosszú idõre elõre tervezettek, így térben idõben kvantáltak (pl haviátlagokat képezünk), ami nem esik feltétlenül egybe a ciklikusságával s így elkeni azt, vagy éppen téves következtetések forrásai lehetnek (eltûnhet akár közel 2 havi aszályos idõszak, két rövid intenzív csapadékos periódus között), ez olyasmi hiba, mint az egyéb folytonos jel, pl zenei hullám alul mintavételezése az "aliasing" jelenséggel, amikor a visszaállított jelbe eredetileg nem létezõ komponensek tükrözõdnek bele az általunk nem ismert, nem mintavételezett, figyelmen kívül hagyott információk által. A jelenlegi modellek leginkább a térbeli hiányosságok minél helyesebb interpolálására fektetik a hangsúlyt, az idõre kevésbé továbbá számos lényeges gerjesztést azért nem szûrnek ki mert egyszerûen nem vizsgálták azokat.
El fog jutni a tudomány valamikor odáig, amikor egyre több ilyen jelenséget korrekt matematikai módszerekkel le tudunk majd írni, de addig nehéz megmondani, hogy egy hosszútávú latolgatásban mi az az adekvát módszer, eszköz, amire hivatkozhatunk, és mi az ami már egyértelmûen csak jóslás. Szerintem valójában a 10 napon túli elõrejelzések a nagy általánosításokon túl a tudomány mai állása szerint csak jóslatok lehetnek. Ez természetesen megosztja az emberek hozzáállását. Van aki csak egzakt matematikai képleteket vagy külsõleg szakmailag approbált modelleket fogad el, meg aki szkeptikus, az is csak hisz valamiben, mindaddig, amíg a modellek 2 nap távlatában is tudnak tévedni, van az is, aki az Ilcsi mama típusú üveggömbben meglátott elõrejelzésekre esküszik. Ezek alapján viszont ha ebben a fórumban a megérzéseknek nem strukturált, matematikailag és fizikailag nem precízen megmagyarázható állításoknak nincs helye, akkor ezt a topicot át lehet nevezni, vagy végleg le lehet zárni, mert bármilyen szakmai szemszögbõl tett kijelentésnek komoly bizonytalansága van, azaz vagy bejön vagy nem, de általában az szokott lenni, hogy egy része igazolódik, más része pedig teljesen mást mutat, így bármit, vagy annak ellenkezõjét is bele lehet magyarázni,de ezen tényejk is már csak utólag derülnek ki és csak nagy idõátlagban értékelhetõk objektíven.