Na igen fontosnak tartom még leírni a februári mediterrán ciklon körülményét, megpróbálom megtalálni a közös nevezõt, hogy mi oka volt ezeknek az igen jelentõs havat okozó eseményeknek.

III. Med. ciklon Február 4-7.

Légnyomástérképek és T850hPa térképek:

február 4. Link Link
február 5. Link Link
február 6. Link Link
február 7. Link Link

Ez az idõjárási helyzet egy (fél) blocking helyzetbõl adódott, az óceán felett elhelyezkedõ masszív anticiklon elõoldalán peremciklonok tették változákonnyá az idõjárást. Ezek a ciklonok rendszerint Amerika legészakkeletibb csücskében, valamint Grönland környékén képzõdnek a poláris jet hullámzásánál, a hideg és meleg levegõ keveredésénél. Az egyik peremciklon, amit a február 4-hez tartozó linken megtekinthetünk egy 975 hPa központi nyomással a Skandináv félsziget és Nagy-Britannia között helyezkedett el, majd tovább haladva délkelet felé erõs havazást és viharos szelet okozott az ország nagyrészén. Február 05-én történt meg a dicsõ pillanat, a peremciklonbõl leáradó hideg levegõ mediterrán ciklont méllyített ki, középpontjával nagyjából tõlünk pont délre a volt Jugoszlávia területén. A T850hPA térképen már megfigyelhetõ a klasszikus hideg-meleg keveredés... A ciklon 995hPA nyomású volt, mint tudjuk minnél erõsebb egy ciklon, annál erõsebb hõmérsékleti kontrasztot tud elõidézni, ez a mediterrán ciklon közel a keleti határainkhoz, majdhogynem az Alföldön át haladva középpontjával jelentõs mennyiségû havazást produkált az ország egészén, a nyugati területeken erõs hófúvást produkálva (a messzi ciklonközéépont miatt), amíg keleten csak a peremciklon okozott jelentõsebb problémát.

Snowhunter oldaláról ( Link ) pedig egy kis segítséget felhasználva, igaz Mályira kihegyezve összesen 55 cm/persze hóban/ csapadékot adott le 57 óra alatt.

Ezeket átnézve nem csak a megfelelõ ciklonpálya lehet kulcsfontosságú egy mediterrán ciklon tekintetében, ami a havazást illeti, bizony igencsak zonalitásra, félblockinra hajló helyzetek is ugyanolyan megfelelõ kezdésnek mutatkozhatnak egy kemény téli idõ elõtt (gondolok itt az elõzõ hozzászólásomban megemlített 2003. január elején kövezkezõ mediterrán ciklonok elõzményére, ami tulajdonképpen egy erõsebb óceán felöl érkezõ nyugat-kelet irányú áramlás után alakult ki Link és lett ez belõle Link ) /ezt fõképpen csak azért írom, hogy a modellek alapján ne féljünk, mert minden lehetséges/... valamint a keleten nagy havat okozó mediterrán ciklonok esetében döntõ többségben nem olyan hidegleszakadások következtek be, ami csak 1000-2000 km-es sávot öleltek fel, hanem bizonyám országokon át Francia-, Német-, Lengyelországon át -5 -10es izoterma helyezkedett el, nem pedig egy Németországnyi szélességen benyúló hidegnyelv nyaldosta meg az Alpokat, mint például itt Link ahol egy kis délkeleti áramlás elrontja a bulit keleten. Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak Link keleti áramlás esetén jött onnan is hideg és mivel ezek a ciklonok közel a keleti határainkhoz haladtak el, ezért nem sokat mozdult az ország kárára a -5ös izoterma.

Tehát végsõsoron a ciklon kiméllyülése elõtt célszerû szétnézni, hogy milyen hideg van tõlünk északkeletre és kicsitvel keletre, majd azután lehet aggódni a ciklonpálya miatt, ami ilyen esetekben nem sokat ronthat a helyzeten, csak a kisebb méretû hidegleszakadásokban játszik igen erõs szerepet a ciklonpálya, sajnos ebbõl a verzióból volt több.