Újabb megkésett latolgatás: Lám, míg sokakban kételyeket ébresztenek az e fórumban írt hosszútávú latolgatások szakmaiság szempontjából,mégis van igény arra, hogy ilyesmiket olvashassunk. Kissé nehéz megfogni az átmenetet a latolgatás és a szakmaiság között, hiszen amit modellekkel alá lehet támasztani azt legtöbben akik ezt a fórumot olvassák, van annyi eszük és tudásuk, hogy szintén bele tudják értelmezni, nehéz tehát megalapozottan újat mondani, viszont minden ami egyéni tapsaztalatot vagy olyan megérzést is bevisz amihez nem tudunk forrást linkelni az szakmailag megkérdõjelezhetõ. Viszont közülünk kevesen tudnak olyan precíz matematikai statisztikai modellt itt felállítani, mint a tárgyalt prediktor.

A prediktor immár 0.87 es korrelációja igen jónak mondható, azonban semmit sem mond a hónap elsõ és második felének hõmérsékleti vagy csapadékeloszlásáról, avagy az idõszak szélsõségességérõl, és ebben a kép nagyon változatos, s hogy ennek ellenére a havi átlagot igen jól megfogja, az érdekes dolog. Ami kérdés merült fel bennem, hogy minden eleme valóban régóta fennálló kölcsönhatásokat hoz -e létre, nem csak egy - az elmúlt 20 évet jellemzõ és jelenleg fennálló légköri helyzet vagy tranziens szerencsés összjátékáról van szó, jön -e a képbe valami lényegi változás ami az egyébként bizonyított hatásokat is felülírja (vulkánkitöréseken kívül) , s így még a 22. században is részét képezheti -e esetlegesen egy szezonális elõrejelzésnek :-)


A társalgóban a jelenlegi idõjárási helyzet alapján sokan arra számítank, hogy a június döntõen csapadékos és hûvös lesz. Nekem az a meglátásom a jelenlegi makroszinoptikai felállásban, hogy egy hûvösebb, vagy melegebb idõjárási idõszak tekintetében ritkán érdemes 2 vagy 3 hétnél hosszabb szakaszra felkészülni, ugyanakkor a késõtavasz idõjárásának tendenciája sem utal arra számomra, hogy az elõttünk álló nyár vagy akár egy hónapos idõszak az átlagosnál nagyobb valószínûséggel hûvösebbnek ígérkezne. Ez a hûvösebb, csapadékosabb idõszak nagyjából egy hete tart (Atlanti blocking, ciklonok hûvös levegõ áramlása Közép Európa felé), ezt egy erõs nyugati hidegleszakdás elõzte meg sokfelé téli idõt okozva éppúgy, mint a március 2 felében hozzánk érkezõ késõtelet megelõzõen is.
Jelenleg a hûvös levegõ hozzánk csak lényegesen legyengült formában jut már el, a súlypont tõlünk nyugatra marad, az elõ és hátoldali pozíciók egyensúlyának eltolódása nagyjából megosztja az országot egy nyugati- keleti területre. Hasonlót láttunk azonban február közepe óta, míg az Alpokalján 40 centi hó esett, Szerencsrõl koratavaszi fotókat kaptunk, csak alapvetõ különbség, hogy akkor ez a megosztottság az elõoldal térhódítása nyomán lépett fel most pedig tipikusan a hidegfront után. ami tkp majdnem egy álló frontvonalat eredményez, és hajlamos akár retrográd módon is kihátrálni.
Olyan az elõ-hátoldal mozgása, mint egy homokon futó folyton medret változtató patak.


Thermometerrel egyetértve, most inkább K-DK re van tõlünk a masszív meleg (2010-ben is tõlünk keletre halmozódott a hõség, bár most némileg DK.-ebbi még az elhelyezkedése - akkor nyár végére, szeptemberre átnyúlóan Moszkvában 40 fok feletti hõmérsékleti rekordokat sõt a sarkkörön túl is 30 fokos hõséget eredményezve, míg nálunk többször alakultak ki mediterrán ciklonok tetemes csapadékkal, hirtelen, de csak a fél országot érintõ hõmérséklet visszaesésekkel de ezzel együtt a nyár itt is átlagosan alakult. - Az elmúlt 5-6 évet egyébként alapvetõen jellemezte ez a kettõsség fõként májusban, jelezve hogy utóbbi idõben nem jön létre valódi zónalitás, ha átmenetileg ki is alakul zónálisra emlékeztetõ muszter - bármilyen okból létrejövõ nyugatias áramlás legkésõbb Közép Európa felett - elakad (2012 szeptembere is).
Ebben a helyzetben viszont nem tartom valószínûnek, hogy tartósan eljussanak hozzánk az óceáni légtömegek, mivel most sem klasszikus módon, hanem sarki hidegleszakadás által bonyolult módon jött létre az a "csatorna", ami most nyugatias áramlást biztosít.
Azaz egy K-NY front ide oda helyezõdés, erõteljes meridionális karakterisztikájú hõcsere, és egy pillanatnyi felállás határozza meg a jelenlegi idõszakot.

Tavaly szinte az egész nyár arról szólt, hogy Nyugat- Európában folyamatosan hûvös légtömegek uralkodtak, nálunk május végén- június elején az azt megelõzõ meleg idõszak után ÉNY- DK megosztottság alakult ki az országban, amely csak június közepe után stabilizálódott nálunk elõoldalon.

Mint látható a modell elõrejelzéseken, a 10-15 fokos izoterma a jövõ héttõl masszívan benyomul a kontinens belsejébe egészen a sarkkörig, a jelenleg a hozzánk jutó hûvösebb nedves levegõt szállító "csatornát" a meleg levegõ, délnyugat és ÉK irányból körbefolyva bekebelezi (2010 ben hasonló helyzet mellett gyakran a meleg ÉK felõl egyenesen ránk fordult s a mediterrán ciklon távozása után 1 nappal visszatért a 30 fok), most a meleg lehet, még markánsabban hatol északra ezért a beáromlott hûvös levegõ inkább beragad nálunk, a meleg pedig tõlünk északnyugatabbra hatol. Eleinte még kinyílhat a csatorna egy egy löketnyi óceáni nedves légtömegnek, de eközben a sarki hidegbázis sarkkörhöz közel esõ részét lassan "megemészti" a Közép Európai terület. Így eleinte mediciklonok és hidegörvények formájában, majd késõbb már bárikus mocsárként realizálódik nálunk a helyzet, június elejétõl egyre melegedõ idõvel. Valószínûnek tartom, a 2010 re némileg hasonlító makro, de eltérõ egyensúlyi helyzet miatt, hogy június közepén már a 2010 esnél tapasztalnál jóval stabilabb, tartós elõoldali helyzet alakulhat ki,ami az idõ elõrehaladtával újabb kiélezõdéshez azaz a hûvös és forró légtömegek találkozásához vezet nagy valószínûséggel tõlünk nyugatra elhelyezkedõ ütközõzónával, így lassan fokozódó kánikula alakul ki nálunk. Ez egy átlagosnál melegebb verziójú júniust vetít elõre fokozatosan kiszáradó idõvel, ám a még magas páratartalom miatt még ha nem is számíthatunk a tavaly július eleji 39-40 fokos tetõzésre, a 34-36 fokos meleg fülledt verziója szubjektíven nehezen elviselhetõ perzselõ hõség tud lenni, Ritkuló meglepetésszerû helyi zivatarok a hónap elõrehaladtával lehetnek, de fokozatosan az átlagosnál szárazabb idõ felé billen a mérleg.

Az hogy a sarkvidéken nagyobb területen van jelenleg -10 fokos izoterma inkább azt szemlélteti, hogy ott a hidegmag most relatív nyugalomban van, a légkörzés a sarkkörök táján záródik. A következõ idõszekban viszont K-Európában és Ázsiában a meleg levegõ erõteljes expanziója várható. úgy vélem a Kárpát medence leginkább ennek a hatása alá fog lassan kerülni.

Nagyon régi tapasztalat az, hogy egy tavaszi nyugalmas száraz idõszakot májusban vagy júniusban egy hûvös nedves szokott követni, errõl a jelenségrõl és hátterérõl már régebben valamelyik királyi TV idõjárásjelentésében Vissy Károly is beszélt. Ez alapján az idei év sem lóg ki a sorból :-)