Nem becsülöm le a hidegbázis erejét, de ez azért szokatlan mivel naptár szerint szokatlan a koranyári jellegû idõ is (jellegû, mivel országosan kiegyenlítetten meleg a hõérzet ami a sok csapadék után némi fülledtséggel is társul, viszont területi átlagban nem sok helyen csípjük meg a 25 fok körüli értékeket még).
Azonban egyre inkább a bázis tõlünk nyugatra halmozódik fel, keleten pedig a maradványa is leszakad még. Ahhoz hogy kapjunk az ÉNY i hidegbõl ahhoz még dinamikusabb zónalitás kellene ami nagyjából elosztaná a bázist, ehhez képest egy masszív K-DK áramlási muszter látszik, ami nekem úgy tûnik, egyre erõteljesebbé fog válni, és még átmeneti hõséghullám lehetõségét is felveti kiélezett kontraszttal Európa ÉNY és DK vidékei között május 10. utánra. (2010 ben K-ÉK volt ami jelentõs különbség, mivel idõnként lerángatta ránk az É felé megkerülõ ciklonok által szállított hideg levegõt), ha ez fennmarad, és én kevésbé tartom bvalószínûnek most az É-ÉK sarkvidéki- kontinentális váltást, akkor nem férkõzik a közelünkbe az igazán masszív hideg levegõ (leginkább kontinentális irányítású leszakadás kellene ehhez, mert egyéb esetben inkább csapadékot, mint fagyot okozna) és ha le is szakad, annyira késleltetve fog ez megtörténni, hogy elenyészik, mire ideér. Ráadásul a tõlünk délnyugatra lévõ izolálódott alacsony geopot sem a kontinentális verziót támogatja:
1: lassan sodródva a földközi térségben egy jellegtelen nyomáseloszlású gyenge medire emlékeztetõ örvényt létrehozva kicsit elhúzza D-DNY irányba a Kárpát medencébe az áramlást visszatartva, eltérítve a kontinentális irányú "próbálkozásokat",
2: más lehetõség szerint DNY-ÉK irányú teknõt alakíthat ki tõlünk nyugatra, kényes elõoldali egyensúllyal, hozzánk száraz, szaharai légtömegeket felszívó helyzettel.
(Viszont tõlünk északra fekvõ német és lengyel területeken azonban még behúzhat egy néhány napos -5-öt is akár. Mondjuk tény, egyik sem egy túl nedves verzió lenne.)