"Ez ennek az egyébként remek módszernek a nagy hiányossága és korlátja."
Ezzel nem teljesen értek egyet, egy kicsit pontosítanék. Ez nem a módszernek, vagy nem csak a módszernek a hiányossága. Természetesen a numerikus módszereket magukat is lehet fejleszteni, mégpedig mind az integrálási, mind az adatasszimilációs, interpolációs, stb. eljárásokat, ami a matematikusok feladata. A dolog fõ mozgatórugója azonban mégiscsak a káosz, melynek következménye, hogy két egymástól független eseménynek a változók terében vett távolsága idõben exponenciálisan nõ. Úgy tudom, jelenleg a numerikus prognosztika fejlõdése a mentén a leghatékonyabb, hogy ennek az exponensét csökkentse, nem csak a numerikus modellek, modellezési módszerek javításával, hanem a bemenõ adatok pontosításával is (ami alatt a mérõhálózat fejlesztését értem). Mai tudásunk szerint a legnagyobb gát az adatok megfelelõ pontosságú asszimilálásában, és a mérések mûszeres pontosságában van, illetve abban, hogy vannak a Földön "fehér foltok", melyek igen ritka mérõhálózattal vannak ellátva (durva pl. Antarktisz, vagy Arktisz még inkább). Az e téren történõ fejlesztés (állítólag) jelentõsen megnövelné az elõrejelzések pontosságát.

(
Látom, amit ez alatt írsz, abban hasonlóan gondolkodunk nevet .
)