Nem merészkedek annyira elõre, mint Zöldvillám, dehát nem is értek annyira a dolgokhoz, hogy az övéhez hasonló, szakmailag megalapozott találgatást írjak... ígyhát marad a háztáji, melyben a közelgõ "télbetörést" próbálom kivesézni.

Noha a modellekben még alapos szórások is benne vannak, a közelgõ hidegleszakadásban többnyire egyetértenek. Bármennyire is elõfordultak már ilyen események a múltban, szokásosnak ez korántsem nevezhetõ, hiszen egy márciusi -15 fokos T850 azért komoly eseményeket tud okozni. A helyzet nyitja a mostani enyhe periódusban keresendõ; az átvonuló atlanti rendszer kezdi el lehúzni a hideget messze É-ról, ahol az még elegendõ tartalékkal rendelkezik. Ez még persze nem lenne elég, kell hozzá a régóta fennálló hidegmag-AC is, mely folyamatosan retrográd módon mozog, azaz K-Ny-i irányban, de a továbbiakban várhatóan É-Amerika felé mozdul el. Az elvonuló AC helyébe a térképek szerint egy igen meleg légtömeg nyomul be erõs áramlással, mely elkezdi tolni a hideg légtömeget maga elõtt - jelen esetben éppen D felé, de még természetesen Ázsiában, messze tõlünk. A kettéváló hideg légtömeg egy része K-Európa és a Baltikum felé indul el. Eközben az atlanti térségben ciklon képzõdik, mely szintén a térképek tanusága szerint a poláris front mentén vonul át, ez pedig elegendõ gerjesztés lehet a hideg légtömeg számára, hogy még D-ebbre törve elárassza térségünket is.
Az egészben persze még rengeteg a bizonytalanság, hiszen több rendszer összejátszására alapozódik ez a várakozás; más lesz a kimenetel, ha a front gyors, lassú, beragadó, stb. lesz. Azonban a helyzetben benne van a tél párnapos utolsó nagy dobása. Vigyázó szemeteket Szibériára és az Atlanti-óceánra vessétek nevet