Hajjaj! Keletre akkor térülnek a légtömegek a Coriolis erõ hatására, ha az egyenlítõ felõl haladnak a sarkok felé. Ilyenkor ezek magukkal viszik származási helyüknek nagyobb kerületi sebességét, így az északabbra (vagy délebbre-a déli féltekén) kisebb kerületi sebességû földfelszínhez képest elõre sietnek. És mivel a föld köztudottan nyugatról keletre forog, az elõresietõ légtömeg kelet felé térül el (ahogy az ábrád mutatja)
Az északról délre mozgó levegõ esetén mindez FORDÍTVA van, a földfelszín kelet felé "kiszalad" a kis kerületi sebességûnek megmaradt északi eredetû levegõ alól. Az ilyen légtömeg ezért NYUGATRA térül el.
Viccen kívül, már régen komoly fejtörést okozott nekem, hogy vajon a ciklonok és anticiklonok mozgatják-e a légtömegeket, vagy épp fordítva: a levegõ mozgása hozza létre az alacsony és magas nyomású légköri képzõdményeket.
Végül arra jutottam, hogy ez is, az is igaz. A légnyomás és a légáramlás bonyolult kölcsönhatásban van egymással, nem véletlen, hogy a légkör mozgásait olyan bonyolult matematikai apparátussal lehet csak modellezni.