Annyi biztos: ha a hõcsere-ciklusok szemüvegén át nézzük a dolgokat, azt látjuk, hogy a jövõ hét elején, közepén új ciklus indul. A régi komplett lepergett már: a nyugat-északnyugati áramlásos (félblocking) szakból a hidegelárasztás fázisán át eljutott a mediciklonos állapotba.
Ez utóbbi jelentõs havazást okozott a Dunántúl nyugati felén. Most már ennek is vége: a mediterrán ciklon eltávozott, helyette a kontinens északkeleti, és középsõ részén elhelyezkedõ AC határozza meg az idõjárásunkat:
Link
Azonban ha a jövõ hét elejére, valamint észak felé tekintünk, látjuk az új ciklus kezdeti jeleit ( ilyenkor az alacsony nyomás minden esetben tõlünk északias irányban jelenik meg):
Link
Link
Ami itt megfigyelendõ, az a gyenge skandináv ciklon, és a tõle északnyugatra elhelyezkedõ magasnyomás.
Valamivel késõbb a folyamat határozottabb képet ölt:
Link
Link
Ezen történés, az új ciklus elindulása nyilván nem független a sarki tengeren nyugatról kelet felé lassan "elsétáló" hidegmagtól, mely az összes képen jól látható. Feltételezhetõ, hogy ennek jelenléte élezi ki annyira a hõkülönbséget, hogy ismét kezdetét vehesse egy ciklus.
Mindamellett az új ciklus nagyon gyengének imponál, a tél végi, általánosan lecsökkent hõdifferencia rányomja a bélyegét egész lefolyására. Például, szinte hiányzik a zonális fázis (hacsak ezt nem vesszük nyugati áramlásos idõszaknak ránk nézve:
Link
Link
Mutatkozik is valami vérszegény nyugatias légmozgás a tõlünk északra látható sekély ciklon által, de már ekkor nagyon feltûnõ a jókora blokkoló AC kifejlõdése és jelenléte a Skandináv-félsziget fölött.
Hamarosan teljessé válik a blokk, és belépünk a keleti áramlásos (mediciklonos) fázisba:
Link
Link
A ciklus légmozgásainak dinamizmusát alapvetõen a zonális fázis felgyorsult áramlásai adják, s ez most igen gyenge lévén, képtelen tisztességes alacsony nyomású teknõt, komolyabb ciklonokat generálni a kontinens centrumában és a Mediteráneumban. A mediciklonok sekélyek, és túlontúl távol is vannak tõlünk:
Link
Link
Ezek a képek igazi "semmilyen", jellegtelen tél végi idõjárást ígérnek a jövõ hétre. Talán a hét közepi gyenge ciklonális hatás okozhat majd jelentéktelen záporokat, hózáporokat (ahogy az OMSZ már jelzi is), aztán kelet felõl száraz hideg beszivárgása: mérsékelten hideg, csapadékmentes, eléggé nyugodt téli idõ a legvalószínûbb a hét második felében.
Azért vannak kérdéses pontjai is a helyzetnek. Például: 168 óránál (jövõ szombat) némileg aktivizálódni látszik a makrocirkuláció
Link
Link
Látható, hogy Délnyugat-Európában kimélyülnek a cikloncentrumok, és a jeges-tengeri hidegmag hatására az alacsony nyomás, gyors áramlási zónák is újra megindulnak dél felé.
Ha ezen déli, és északi alacsony nyomású terület fölöttünk össze tudna kapcsolódni, abból ez is lehetne:
Link
vagy ez:
Link
Ék, vagy "V" betû alakú grönlandi-skandináv AC, keleti és déli peremén rettentõ hosszú északkeleti légpályákon rendkívül erõs hidegadvekció térségünkbe.
Ha ez most elõállna, lenne szép világ!
De -a jelenlegi futások szerint- nem fog elõállni: túlságosan kiterjed kelet felé az észak-európai AC, az összekapcsolódás nem jöhet létre:
Link
Link
(De lássuk be, nem sok híja van...)
Másik kérdés a mediciklonok jelenléte. Pillanatnyilag úgy néz ki, ezek gyengék és távoliak lévén nem szólnak bele érdemben idõjárásunk alakulásába. De a mediciklonoknál -mint tudjuk- azért mindig ott kérdõjel. Ha kicsit feljebb jön, és/vagy jobban kimélyül valamelyik, máris okozhat csapadékot -talán jelentõsebb havazást is- országunknak legalábbis egy részén.
További kérdés a nagyon jelentõs északi hidegtömeg. Most úgy látszik, ez közvetlen hatást nem gyakorol ránk a következõ egy hét, tíz napban. A közvetett hatás a kérdés, valamint az, hogy nyomtalanul szétoszlik-e a hidegmag, vagy a késõbbiekben elindít-e újabb ciklust, generál-e fejlett teknõt a kontinens felett. De ez jórészt már március elsõ dekádjának kérdése.