"A Kárpát-medencét kiszárító és Nagy-Britanniát a szó szoros értelmében eláztató idõjárási jelenség mögött alapjában véve az áll, hogy egyre kevésbé van hideg az Északi-sarkvidéken, és így csökken a hõmérsékleti különbség észak és dél között. Azt a roppant összetett és bonyolult rendszert, amit idõjárásnak nevezünk, leginkább a markáns különbségek tartják mozgásban.

Ha nincs elég hûvös északon, akkor gyengül az állandó légmozgás a trópusok és az Északi-sarkvidék között, így a meleg, nedves légtömegek ritkábban jutnak el Izland környékére, hogy ott kialakuljanak a szokásos ciklonok, egész Európán végigvonuló, esõt hozó frontjaikkal. A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemû olvadása miatt (a kedvezõtlen folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt)."

Hát, ebbe a két bekezdésbe azért elég sok helyen bele lehet kötni. Sõt, némileg egymásnak is ellentmondanak.
Ezek szerint, ha csökken a hõkontraszt a sarkvidék és a trópusi öv között, azzal a meridionális áramlások lassulnak. (Ami szerintem amúgy sem állandó.) Na de melyikek? Az éghajlati légkörzésnek több meridionális tagja is van.
Az izlandi ciklon kialakulásában jelentõs (valószínûleg elsõdleges) szerepe van a Golf-áramlat által szállított meleg tengervíznek, ami alulról fûti a levegõt. Ha a levegõ áramlásán múlna a dolog, akkor miért ne lehetne mondjuk ÉK-Európa fölött állandó ciklongyár? (Másrészt a levegõ esetében a fizikai klimatológia egyensúlyi áramlása a zonális (ld. polárfront), az óceáné pedig kb. olyan, mint a Golf-áramé, a levegõ szerepe nem lehet nagyobb.)
Az említett ok-okozati viszonya sem biztos, hogy így van ("A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemû olvadása miatt" és "melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt")
Az elsõ bekezdésben említett oknak a második bekezdésben írt következménye lenne a ritkább blocking, holott tudjuk, hogy az elsõ bekezdésben említett következmény közvetlen oka éppen blocking volt. Furcsa ez a mondatom, de ezt írták a cikkben, így talán jobban érezhetõ benne az ellentmondás.

"Noha a klímaváltozás folyamatában messze nem ez a döntõ tényezõ, hanem a kõolaj, a földgáz és a szén felhasználásával a légkörbe engedett szén-dioxid". Hát ezt megint honnan vették? Úgy értem: be van ez már bizonyítva? Szerintem nincs.

Szóval nagyon sok a pontatlanság. Viszont amire az egészet alapozza az elején (esetleges El Niño és napfoltmaximum), az viszont valós, azok alapján tényleg lehetne következtetni egy rekord meleg és száraz évre, de természetesen még így sem szabad elkönyvelni.