Tegyük most kicsit félre a modelleket (nem azért, mert nem jók, nem hasznosak -pusztán egy más nézõpont kedvéért)
A téli idõjárásban nagyon sokszor tetten érhetõ egy határozott zonalitás-blocking váltakozás.
Legalábbis nálunk, az ország nyugati részén még a kifejezetten zord teleken is mindig van néhány enyhe, nyugati áramlásos idõszak (Más kérdés, hogy "jó" teleken ezek legfeljebb 1-2 hétig tartanak, nem pedig hónapokig)
Mindez az általam sokat emlegetett Namias-ciklusokkal függ össze, mely légkörfizikai mechanizmus méltatlanul kevés (igazából semmi) szerepet nem kap társalgásainkban, holott a hosszútávú latolgatásoknál igen hasznos lenne a figyelembe vétele. (Igény esetén bárkinek szívesen kifejtem privátban, mirõl van szó, a terjedelem okán itt most nem teszem meg)
A ciklus ránk vonatkoztatva sematikusan így fest:
1. Anticiklon a kontinens centrumában, fölöttünk gyakran hidegpárna, a talaj közelében fagyos délkeleti szelek 2. Nyugatias áramlások (rendszerint rövid elõoldali, déli szeles bevezetés után), enyheség, záporszerû, általában elég kevés csapadék. Az idõszak vége felé erõsen csökkenõ légnyomás. 3. Hidegfront, északnyugatira forduló áramlás, záporok, majd hózáporok, lehûlés. 4. Mediterrán ciklonok fellépte, tartósabb csapadék. A komoly havazások ilyenkor szoktak jönni. Északin át keletire forduló áramlás, lábas hideg. Hideghullám, erõs éjszakai fagyok, nemegyszer mélyen fagypont alatti hõmérséklet nappal is.
Majd minden kezdõdik elölrõl. A 3. és a 4. a Namias-ciklus meridionális fázisához tartozik. A 3. elején következik be a váltás zonalitásból meridionalitásba, az 1. a meridionális fázis legvége. A 2. természetesen a zonális fázist reprezentálja.
Hangsúlyozom, ez séma, és az események korántsem minden esetben zajlanak ennek megfelelõen.
A fázisok hossza változhat, viszont SOHASEM CSERÉLÕDNEK FEL EGYMÁSSAL, és az is ritka, hogy valamelyik kimaradjon. Mi következik hát fentiekbõl a gyakorlat számára jelen helyzetben?
Az ünnepekre eljutottunk a meridionális fázis legvégére, várható volt tehát tartósabb nyugatias áramlás fellépte. Most ennek, tehát a 2. idõszaknak az elején vagyunk. A zonalitásnak "meg kell érnie" a komolyabb hidegelárasztáshoz. Ez a folyamat 1 hét, 10 napot feltétlenül igénybe vesz (közben lehetnek "aprólék" hidegbetörések, azonban a nyugatias légmozgás tartós megszûnése még nem következik be) A légnyomásnak is jelentõsen kell csökkennie, mielõtt bekövetkezik a fordulópontot jelentõ hidegelárasztás. Tehát, én is a hónap közepe tájára teszem a tél igazi visszatértét. Lábas hideg a meridionális fázis középtáján szokott jönni, nem pedig az elején. Elég ritka, hogy a fagyhullám mindjárt lábas hideggel kezdõdjön, az rendszerint poláris- maritim levegõ betörésével veszi kezdetét. (A tavalyi böszme kontinentális hidegnek is volt ilyen elõfutára jan. 20. táján)
Tehát az, hogy a nyomásfáklyák most még nem árulkodnak északkeleti hidegáramlásról, nem meglepõ. Ez majd valamikor a hónap második felében lesz aktuális (Esetleg tényleg február elején)
És hogy szendvics az idei tél, vagy nem? Ez nézõpont kérdése. Ahogy mondtam, itt Nyugat-Magyarországon még a legzordabb teleken is rendszerint van zonális, enyhe intermezzó, nagyon gyakran éppen december legvégén, január legelején. Még a híres 1986/87-es télen is volt ilyen. Persze, kelet felé haladva ez mind csökevényesebb, és például Snowhunter szemszögébõl nézve az én "szendvicsem" már csaknem tömör "zsemle".
Nem egészen két hónap múlva majd lehet verifikálni.