Meteorológiai esélylatolgatások
Átnézve a számomra elérhetõ modelleket 200 óra idõtávig, a következõ összkép áll elõttem: az összes modell a teljes idõtartamban fenntartja az igen fejlett északkelet-európai anticiklont, centrumában az 1050 hpa-t rendszerint elérõ, néha meg is haladó légnyomással.
Ciklontevékenység fenti anticiklontól nyugatra és délre mutatkozik. Tendenciának látszik, hogy az atlanti alacsony nyomás az anticiklon-óriás délnyugati peremén a Földközi-tenger medencéje felé húzódik, s ott gyakrabban-ritkábban kisebb-nagyobb fejlettségû mediciklonokat hoz létre.
Ez mindenképpen "hideg" makroszinoptikai kép, tartósabb nyugat-délnyugati lémozgás híján, annál gyakoribb keleti komponensû áramlással. Bár a nyugat felõl közeledõ cikloncentrumokkal a makroszinoptikai képet akár elõoldaliként is értékelhetnénk, én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében. Ilyen esetben a ciklon elõoldalán általában hideg levegõ mozog a talaj közelében délkeleti széllel, s Kárpát-medence nagy részén alacsony marad a T2m a magasban zajló melegedés ellenére (lásd mai idõjárás)
Mikor az atlanti alacsony nyomás "beszorul" az északkeleti AC alá és mediciklonokat produkál, ezek kelet felé haladva észak-északnyugati oldalukon könnyen ránk húzhatják a kontinentális hideget. A jelenség a leghidegebb téli idõszakok sajátja, és valóban az ominózus 1993 novemberi makrocirkulációra (és számos másra, pl. a hatvanas évek második felébõl) emlékeztet.
Nagy vonalakban ez tehát az alaphelyzet, azonban ezen belül elég nagy "mozgástér" van. Elõfordulhat száraz, ködfelhõs hideg, de mediciklonos vegyes csapadék, komolyabb havazás is. A legfrissebb futások általában viszonylag szárazak, de a közelmúltban volt sokkal nedvesebb, ciklonális változat is.
Lehet átlagos, esetleg idõnként azt kissé meg is haladó hõmérséklet, de kifejezett (bár nem extrém) hideg sem zárható ki a következõ 10 napban. Ami szinte kizártnak vehetõ, az a délnyugati áramlásos, átlagnál jóval enyhébb idõjárás a következõ idõszakban, és karácsonykor.
Ûrtávlatban valóban az északkelet-európai AC leépülése, zonalitás megjelenése látszik a két ünnep között. Tulajdonképp nagyon is szokásos ez a forgatókönyv, véleményem szerint idén is elég nagy valószínûsége van. Azt azonban nem hiszem, hogy a december végén beinduló nyugati áramlás ilyen elõzmények mellett tartósodna, és január túlnyomó részének idõjárását meghatározná. Ennek egyrészt a sokéves tapasztalat, másrészt a GFS által makacsul mutatott északkelet-európai hidegek ellentmondanak. Ha megvalósul a zonalitás, feltehetõen epizódszerû lesz, melyet viszonylag hamar újabb blocking követhet.
Könnyen lehet, hogy revideálnunk kell "szendvics" télre, átlagosnál magasabb hõmérsékletekre vonatkozó elõzetes elképzeléseinket.
Ciklontevékenység fenti anticiklontól nyugatra és délre mutatkozik. Tendenciának látszik, hogy az atlanti alacsony nyomás az anticiklon-óriás délnyugati peremén a Földközi-tenger medencéje felé húzódik, s ott gyakrabban-ritkábban kisebb-nagyobb fejlettségû mediciklonokat hoz létre.
Ez mindenképpen "hideg" makroszinoptikai kép, tartósabb nyugat-délnyugati lémozgás híján, annál gyakoribb keleti komponensû áramlással. Bár a nyugat felõl közeledõ cikloncentrumokkal a makroszinoptikai képet akár elõoldaliként is értékelhetnénk, én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében. Ilyen esetben a ciklon elõoldalán általában hideg levegõ mozog a talaj közelében délkeleti széllel, s Kárpát-medence nagy részén alacsony marad a T2m a magasban zajló melegedés ellenére (lásd mai idõjárás)
Mikor az atlanti alacsony nyomás "beszorul" az északkeleti AC alá és mediciklonokat produkál, ezek kelet felé haladva észak-északnyugati oldalukon könnyen ránk húzhatják a kontinentális hideget. A jelenség a leghidegebb téli idõszakok sajátja, és valóban az ominózus 1993 novemberi makrocirkulációra (és számos másra, pl. a hatvanas évek második felébõl) emlékeztet.
Nagy vonalakban ez tehát az alaphelyzet, azonban ezen belül elég nagy "mozgástér" van. Elõfordulhat száraz, ködfelhõs hideg, de mediciklonos vegyes csapadék, komolyabb havazás is. A legfrissebb futások általában viszonylag szárazak, de a közelmúltban volt sokkal nedvesebb, ciklonális változat is.
Lehet átlagos, esetleg idõnként azt kissé meg is haladó hõmérséklet, de kifejezett (bár nem extrém) hideg sem zárható ki a következõ 10 napban. Ami szinte kizártnak vehetõ, az a délnyugati áramlásos, átlagnál jóval enyhébb idõjárás a következõ idõszakban, és karácsonykor.
Ûrtávlatban valóban az északkelet-európai AC leépülése, zonalitás megjelenése látszik a két ünnep között. Tulajdonképp nagyon is szokásos ez a forgatókönyv, véleményem szerint idén is elég nagy valószínûsége van. Azt azonban nem hiszem, hogy a december végén beinduló nyugati áramlás ilyen elõzmények mellett tartósodna, és január túlnyomó részének idõjárását meghatározná. Ennek egyrészt a sokéves tapasztalat, másrészt a GFS által makacsul mutatott északkelet-európai hidegek ellentmondanak. Ha megvalósul a zonalitás, feltehetõen epizódszerû lesz, melyet viszonylag hamar újabb blocking követhet.
Könnyen lehet, hogy revideálnunk kell "szendvics" télre, átlagosnál magasabb hõmérsékletekre vonatkozó elõzetes elképzeléseinket.