Mit mondhatunk a küszöbön álló tél kilátásairól jelen pillanatban? Nézzük a tényezõknek tekinthetõ körülményeket: elõször is, a teljes egyértelmûséggel elõoldali- anticiklonálisnak, száraz-melegnek mondható õszelõ enyhe decembert, és nagy valószínûséggel szintén átlagosnál enyhébb januárt helyez kilátásba. Ilyen esetben a "szendvics" tél is elég gyakori: õsz végén, ill. tél elején, és februárban többé-kevésbé hideg idõszak, közte enyheségek. Ez tapasztalati tény, mely természetesen nem abszolút érvényû.
A szibériai hófelhalmozódás idén elég korainak, jelentõsnek látszik. Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje. Ebben a tényben bizonyos mértékig a hidegbázis fejlõdési, regenerálódási hajlamát láthatjuk. Napfoltmaximum közelében vagyunk, mely általában nem kedvez a kemény telek kialakulásának. De vannak vélemények, melyek szerint a vártnál elõbb, már mostanra túljutottunk az egyébként is szokatlanul alacsony naptevékenységi csúcson.
A Hari Seldon féle decemberi prediktor, mely a szeptemberi idõjáráson és a szibériai hómennyiségen alapszik (és amit okunk van figyelembe venni) átlagos koratelet mutat.
Azonban véleményem az, hogy a tél szerelmesei mégsem dõlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben -igaz, egyelõre nem kell gyászolniuk sem.
A magam részérõl 4 verziót állítok fel, melyek azonban -ahogy látni fogjuk- korántsem egyforma valószínûségûek.
1. "Szendvics" tél, a 2006/2007-es télhez hasonló forgatókönyvvel. Eszerint a "szendvics" elsõ hideg elemét a közelmúlt (október vége) erõs lehûlése alkotná, a második majd valamikor februárban jönne, elég gyenge formában. A kettõ között kezdetben elõoldali-anticiklonális, majd zonális enyheségek. Ezt a verziót már csak statisztikai ritkasága miatt sem gondolom különösebben valószínûnek.
2. "Szendvics" tél, jelentõsebb hideg idõszakokkal -mint például az 1983/84-es tél. Ebben az esetben a "szendvics" elsõ hideg eleme még nem ért véget, jelenleg annak relatíve enyhe idõszakában vagyunk, melyet november végén, december legelején megint hideg periódus fog követni. A modelleket elnézve jó esélyünk van erre a forgatókönyvre. Bár pillanatnyilag elõoldali a felállás, de északon, északkeleten jelentõs hideg légtömegek "ólálkodnak", melyek a friss futások szerint elõször északkeletrõl megközelítenek, majd nov. 20. környékén é-ény-ról el is érnek minket. A hidegebb fajta szendvicstélnek véleményem szerint idén nagy a valószínûsége.
3. A téli hideg csak december elején jön meg, és itt marad a napforduló környékén is. Ebben az esetben a tél nem "szendvics", mert az ilyen hidegek szinte biztosan kitartanak minimum január közepéig. Van példa a fenti lefolyásra a viszonylag közeli múltból: 2002-ben november eleji télies intermezzó után rendkívüli elõoldali enyheség jött a hónap közepén, ami fokozatosan mérséklõdve végül december elsõ dekádjában helyt adott a kontinentális zord hidegnek. Ami a tél második felét, január végét és februárt illeti, újra kétfelé ágazik az út: vagy megenyhül a januári hideg februárra, mint pl. 1978/1979-ben, vagy 2001/2002-ben, vagy
4. kitart a fagy március elejéig.
A magam részérõl igazi hosszú, szigorú télen meglepõdnék az idén -a 4. változatot nem tartom túl esélyesnek. A 3. azonban könnyen elõfordulhat.