Valóban nem főn ez, hanem magassági enyhe levegő + átkeverés eredménye. A magasban (alsó kb 1500 m-es rétegben) +6, +10 fok között volt éjszaka a levegő hőmérséklete. Felszínközelben kisugárzással lehűlne a levegő éjjel, amit a kevés felhő is támogatott. A magas harmatpont nem, de ez pár fokot le tud csökkenni éjszaka. Meg is indult a harmatpontcsökkenés Pakson tegnap este, a napközbeni +8 fokos maximumról 20 UTC-re már csak +5,0°C volt és tovább csökkenhetett volna, de a köv. órára a hőmérséklethez hasonlóan "felugrott" és egész éjjel magasan maradt. Ez annak lehetett a következménye, hogy a magassági szél lekeverte a magasban lévő enyhe levegőt, ellensúlyozva a felszíni kisugárzásos lehűlést. Mindezt úgy, hogy közvetlenül a felszínen Pakson gyenge volt a szél, az állomás olykor szélcsendet is jelentett vidám
Azokon a területeken, ahova nem "ért le" a magassági enyhe levegő lekeverése, jobban érvényesülhetett az éjszakai kisugárzásos lehűlés, függetlenül attól, hogy előtte nappal mennyire magasan volt a T. Akár olyan extrém módon is, mint néhány helyen a keleti határnál 17/18°C => 1/2°C.  Ahol viszont éjszaka kitartott az említett hatás, ott magasan maradt a T, függetlenül attól, hogy előtte nappal mennyire magasra ment fel a hőmérséklet.

Illusztrációként a 00UTC-s rádiószondás felszállások Budapestről és Szegedről. Budapesten pár 100 m magasságban 10-20 m/s-os szél tombolt, míg Szegeden 15-22,5 m/s-os, sőt az utóbbi helyen tegnap napközben 27 m/s-os mérés is volt (100 km/h közeli).  


beillesztett kép