"A jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki" -ez a mondat elindított bennem egy gondolatmenetet. Valóban, a korai havazást megelõzõ bõdült légnyomás-esés, az azt követõ nagy csapadékhullások akár egy új idõjárási éra kezdetét is jelezhetik. (Persze lehet "kisiklás" is, néhány hétig tartó epizód csupán)
Ezen a helyen mindenképp szólnom kell a légnyomás hosszas, gondos megfigyelésének fontosságáról. Évtizedek óta "lógok" a barométeren, a légnyomás viselkedését mindig összevetem az idõjárás alakulásával. Állítom, hogy a légnyomás változások mikéntjének, s annak, hogy hol helyezkedik el az ingadozások holtpontja (középérték!) prognosztikai jelentõsége, haszna van.
Természetesen az én barométerem csak egy mérési pont a nagy izobár-térképen, s az ember könnyen fogalmaz meg olyan konklúziót, hogy annak túlzottan beható figyelgetése tragikus csõlátást biztosít. Persze, a makroszinoptikai térkép összehasonlíthatatlanul több információt szolgáltat, mint az egy ponton méricskélt légnyomás. De ez utóbbi is rengeteg dolgot elárul, ha valóban gondos a megfigyelése.
Például, a 2011 januárjával indult rendkívül száraz idõszak elején azt lehetett észrevenni, hogy makacsul megemelkedett volt a légnyomás középérték. Huzamosan 1013 és 1035 hpa között ingadozott a légnyomás, a télen leggyakoribbnak tekinthetõ cca 1000 és 1030 helyett. A mutató általában az aneroid számlapjának jobb felén tartózkodott. Az idõjárási frontokat rendszerint vontatott, nem túl jelentõs légnyomás süllyedés elõzte meg, a front után viszont gyorsan az egekbe szökött a nyomás.
Ha az ilyen állapot néhány hétig tart, abból messzemenõ következtetéseket levonni természetesen nem lehet. 2011-ben azonban hónapokig ez volt a helyzet, és a magaslégnyomás-hajlam erõsen csökkent csapadékhajlammal párosult.
Tagadhatatlan, hogy azóta voltak alacsony nyomású idõszakok is, de ezek átmenetinek bizonyultak.
Tehát, most adott a légnyomásnak nagyjából nagyjából 10 napja tapasztalt lefelé ingási hajlandósága. A gyors, és nagymértékû légnyomásváltozásokra oda kell figyelnünk, mert az ilyeneknek legalábbis középtávú kihatásai vannak. Lehetséges, hogy a könnyedén lezuhanó légnyomással, gyors légmozgásokkal, változékonysággal, sok csapadékkal járó idõszak kitolódik, és idõjárási érává lesz. (Bár az is egy lehetõség, hogy a mostani csapadékos, változékony peridust magasabb légnyomású, száraz, hideg idõszak követi november második felében)
Azonban ha decemberre is fennmarad az a jelleg, ami most látszik, akkor veled egyetértve átlagos, vagy annál valamivel magasabb hõmérsékletû, csapadékos télelõt feltételezhetünk, mely hoz esõket, de havat is.
Tapasztalatom szerint a csökönyösen és botrányosan enyhe telek általában viszonylag szárazak is (ld. például 2006/2007), a szinoptikai képet gerinc hátoldalak és északi zonalitás jellemzik, mikor inkább a déli AC hatása alatt állunk, az északon vonuló ciklonok csak idõlegesen képesek átvenni az uralmat.
Ha gyakran alacsony a légnyomás, és nagyon közel vannak a ciklonok, akkor legalább idõnként be-becsúszik átmeneti hidegöblítés, mediciklon, mely több-kevesebb hóval jár.
Ahogy utaltam rá, az is elképzelhetõ, hogy a mostani dinamikusabb idõszakot hamarosan újra AC dominanciájú követi, és a tél eleje a tavalyihoz hasonlóan száraz, hideg lesz.
Az elõoldali-zonális, igen enyhe télelõ is bent van a pakliban, de egy 2006 november-decemberihez hasonló állapotot jelenleg (nagyrészt intuitíve) kevésbé érzek valószínûnek.