...És ha hiszünk abban, hogy a modellek javulnak, abban is hihetünk, hogy ez a javulás esetleg már most is látszik. Hiszen a modelleket folyamatosan fejlesztik.
A HSZ elsõ 2/3-ával egyetértek. Node!
"...maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle." Ebben az elsõ három szóval szintén egyetértek. Azzal is valamennyire egyetértek, hogy ebbõl nem lehet(figyelj a szóra!) megjósolni, hogy mi lesz. De ezen a ponton ne felejtsük el, hogy minél hasonlóbb a bemenet, annál hasonlóbb lesz a kimenet is, vagyis ha két tél hasonlóan indul, akkor valameddig hasonlóan is fog folytatódni. Épp az én elõzõ hsz-emben is utalok ilyenre. Persze, azok a telek is aztán január-februárra már máshogy alakultak, de pl. Thermometer sem véletlenül emlegeti a lyukas tél, és hasonló fogalmakat, mert nagy vonalakban tényleg hasonló volt az idõjárás az említett teleken, még ha részleteiben el is tértek. Lehet, hogy most is lyukas lesz a tél, és akkor lehet, hogy bejön az is, amit én mondtam, de a lyuk hossza, a T-menet a lyukban és a lyuk után már nagyobb változékonyságot mutathat. Szóval azzal, hogy a statisztikából nem érdemes(itt is figyelj a szóra!) elõrejelezni, azzal már nem értek egyet. Akkor nem is lenne értelme a statisztikát csinálni. Máskülönben, amíg a modellek nem elég jók, addig nincs is más, csak a statisztika (ma már ezen lassan túllépünk a szezonális elõrék terén).

Itt a fórumon meg párszor bebizonyosodott, hogy a legtapasztaltabbak nagyon is sok mindent ki tudnak hozni a statisztikákból (is). A csapongó modellek kimenetein észreveszik azokat az apró jeleket, amelyekbõl már következtetni tudnak egy körülbelüli forgatókönyvre [eddig szándékosan kerültem ezt a szót, de most egyszerûen nincs jobb] (vagy több lehetséges közül megpróbálják azok valószínûségeit megadni). Aztán/Emellett figyelembe veszik, hogy mely más évek hasonló szakaszában alakult hasonlóan az idõjárás, és abból milyen folytatás lett. A kettõt egybevetve az elõzõleg megadott valószínûségeket tovább lehet finomítani (s ha szerencsénk van, akkor egy adott verziónak jóval nagyobb lesz a valószínûsége a többinél). Meg kell azonban jegyezni ezúttal is, hogy ezek a valószínûségek nem konkrét idõjárás-menetre, inkább csak egy általános képre vonatkoznak. (A lyukas tél esetében pl. ugye arról van szó, hogy a tél legeleje és legvége hideg, havas, közötte hosszú zonális, enyhe idõszakkal a tél közepén. De nincs arról szó, hogy konkréten mondjuk a hó ettõl eddig x és y cm között várható-e, vagy a T a decemberi valamennyirõl januárra valamennyit emelkedik, aztán valamennyit visszacsökken, meg stb.)
Véleményem szerint ez a fenti módszer a leghatékonyabb, és ezt tapasztalom itt a fórumokon is.

(
Emellett, ma már annyira elszakadtunk a természettõl, hogy magunk élünk a házunkban, esetleg egy-két háziállattal, és nem ismerjük a vadon élõ állatok viselkedését, holott õk ösztönösen képesek lehetnek megérezni a nagyobb idõjárás-változásokat. Errõl többet én sem tudok (én a macskák szõrének növekedését szoktam figyelni, errõl annyit hagy mondjak, hogy idén a tavaly-tavalyelõttihez képest jóval lassabban vastagszik nekik, ami ha vadmacskákról lenne szó, mindenképp enyhébb decembert jelezne).
)

Amúgy is én még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen jellegû tapasztalatokból elég sokat összeszedhettem volna ahhoz, hogy komolyabb statisztikákat rakjak össze belõle, ezért nem is szoktam túlzott latolgatásokba bocsátkozni hosszútávon.

Még valami: "Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak." Ennek a végét én úgy írtam volna, hogy "hasonlóságok lehetnek az összképben."

(Remélem nem voltam túl off, és bocs a hosszért.)