Én azt tartom valószínûnek, hogy 8-10 napig mindenképpen megmarad az északi-északnyugati térségben aktív ciklontevékenység. A Kis-Ázsián fokozatosan újraépülõ magassági gerinc, amely gyakran áthúzódik a Kelet-Európai síkságra is, makacsabbnak bizonyul az azori magasnyomásnál, amit gyakran el-el nyom a izlandi minimum ciklikus felerõsödése. A magasnyomás így beragad messze az óceán felé, ami újra és újra felépülõ nyugat-európai teknõvel jár. Ennek az idõszakos kelet felé helyezõdése lehetséges variáció, de sosem fogunk túlzottan hátoldalra kerülni, viszont annál nagyobb a valószínûsége komoly csapadékoknak, ahogy a fáklyán is látszik. Link Link Link
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)

Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas. nevet