Ezt elfogadom, hogy lehetetlen, a sarki hidegbázis és jégborítottság illetve a tartós hidegelárasztások között egyértelmû megfeleltetést találni, vagy talán nevetséges is lenne ezt keresni, mert pusztán ezen peremfeltétel vizsgálata mellett kaotikus a kép, azaz annyit mondhatunk, talán kisebb bázis esetén statisztikailag kevesebb az esélye, ami az elõttünk álló télrõl nem mond szinte semmit. Bonyolult kérdés a hidegbázis alakja, tagolódása stb, azaz Európához való közelsége, Szibériába mennyi nedves légtömeget szállít így ott mekkora hóvastagság képzõdik, ami akár maga válhat a hidegbázis súlypontjává adott esetekben. De amígcsak kis területen negatív az energiamérleg a sarkvidéken addig a hidegleszakadás miatti pocsékolódás azaz a bázis gyengülése nem téveszme, különösen a nyárvégi-õszi elõrejelzést illetõen, még akkor sem ha épp ez okoz keveredési zónákat és az Eurázsiai kontinensen kiterjedt havazásokat a tél elején. a hidegbázis õszi elõzményei úgy tél közepe táján (mint 2006 január közepe, vagy 2012 január vége) válik majdnem indifferensé, amikor a negatív energiamérleg miatt kedvezõ feltételek esetén akár bárhol, mérsékelt szélességen is megerõsödhet a hidegbázis, különösen blockingos helyzetek esetén, természetesen a késõõsz, télelõ alapján, ha nem jön létre Szibériában kiterjedt havas terület vagy az inkább a kontinens tõlünk távolabbi részében képzõdik, hiába várunk tartós extrém lábashideget, ettõl mág igen kemény, de rövid, pár napos északi hidegöblítés szinte bármilyen jégborítottság vagy hidegbázis mellett lehet. Ekkortól a telet fennálló a makrohelyzet határozza meg erõsebben, de kiterjedtebb jegesedés és erõsebb hidegbázisnál értelem szerint a tartós hideg idõszak esélye a mi szélességünkön nagyobb, illetve jobban megfogalmazva összességében nagyobb területet érint, hiszen adott helyzetben Floridába leszakadó szélsõséges -10 es 850 nem jelent feltétlenül, sõt inkább kevésbé jelent Európára nézve kemény telet...