Mondok valamit: bár a következõ legfeljebb statisztikai tény (ha annak vehetõ egyáltalán), de amennyre vissza tudok emlékezni, olyan gyakran fordult elõ, hogy hosszútávú latolgatásainknál véleményem szerint figyelembe vehetõ.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.