Jövõ hét közepétõl meg is valósul ez a "jó móka": az AC, melynek hátoldalán jelen pillanatban, s még pár napig rendkívül forró észak-afrikai levegõt kapunk, tényleg megindul észak felé, és a Skandináv-félsziget keleti része fölé helyezõdik a GFS legfrissebb futása szerint. Ezáltal az áramlás keleties komponenst nyer fölöttünk, már nem közvetlenül Afrikából érkeznek hozzánk a légtömegek. Persze azt mondani se kell, hogy a k-dk áramlás nyáron még mindig igen meleg idõt jelent, ha nem is szélsõségesen forrót. A 20-s T850 lekerül ugyan rólunk, de továbbra is ez, valamint a 15-ös közötti területbe esünk a modell szerint -ez bizony kánikulai meleg 2m-re vonatkoztatva. Hogy a sekély ciklonális mezõ mennyire húzódik ránk keletrõl, kérdés. Gyanítom, hogy jövõ héten még nem válik idõjárásunk meghatározójává. A sivatagi szél alábbhagyásával a nedvesebb, magasban valamivel hûvösebb levegõben javulnak a csapadékképzõdés esélyei, de szerintem ez csupán elszórt záporokhoz, zivatarokhoz lesz elég a következõ hét második felében. Kiadósabb, nagy területre kiterjedõ konvektív csapadékhullást eléggé kizártnak tartok.
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...