Meteorológiai esélylatolgatások
Sajnos, nem látom át egészében a Floo-féle 3-as elméletet (Senki se magyarázta el) Azt hiszem, valami olyasmirõl van szó, hogy a hidegleszakadások egy sorozaton belül mind nyugatabbra történnek. (Ha rosszul értelmezem, kérem, javítson ki valaki)
A hidegleszakadások nyugatra vándorlása egyébként könnyen megmagyarázható. A sarkvidék délre mozduló hidegtömegei a szubarktikus övben keletrõl nyugatra helyezõdnek át a coriolis effektus folytán. A nagyobb hidegtömbök ilyetén elmozdulásuk során mind nyugatabbra generálnak ciklonokat, ezzel együtt hidegelárasztásokat -ez rendben is volna.
A szubtrópikus légtömegek északra helyezõdésével azonban az elõzõvel pont ellentétes a helyzet: ezeket a coriolis erõ keletre téríti, ezért a forró levegõtömeg vándorlásával a melegnyelveknek egyre keletebbre kell "feljönniük". A gyakorlatban ez így is van: az európai meleghullámok bölcsõje az Ibériai-félsziget és környéke, és nem Kisázsia, például.
Nyugat-Európa nem azért kapja meg rendszerint késõbb a hõséget mint mi, mert az egyes meleghullámok "nyugatra helyzõdnek". Hanem, mert az óceán nagy hõtehetetlensége miatt nyáron a hûvös légtömegek északnyugaton helyezkednek el, és itt megakadályozzák a forró légtömegeknek a pólus felé való térhódítását. Nagyon vissza kell húzódniuk ezeknek a légtömegeknek ahhoz, hogy az ibériai forróság meghódítsa Észak-Franciaországot és a Brit-szigeteket. Persze, ez is elõfordul néha: példa 2003 nyara, vagy régebbrõl 1976 júniusa.
A hidegleszakadások nyugatra vándorlása egyébként könnyen megmagyarázható. A sarkvidék délre mozduló hidegtömegei a szubarktikus övben keletrõl nyugatra helyezõdnek át a coriolis effektus folytán. A nagyobb hidegtömbök ilyetén elmozdulásuk során mind nyugatabbra generálnak ciklonokat, ezzel együtt hidegelárasztásokat -ez rendben is volna.
A szubtrópikus légtömegek északra helyezõdésével azonban az elõzõvel pont ellentétes a helyzet: ezeket a coriolis erõ keletre téríti, ezért a forró levegõtömeg vándorlásával a melegnyelveknek egyre keletebbre kell "feljönniük". A gyakorlatban ez így is van: az európai meleghullámok bölcsõje az Ibériai-félsziget és környéke, és nem Kisázsia, például.
Nyugat-Európa nem azért kapja meg rendszerint késõbb a hõséget mint mi, mert az egyes meleghullámok "nyugatra helyzõdnek". Hanem, mert az óceán nagy hõtehetetlensége miatt nyáron a hûvös légtömegek északnyugaton helyezkednek el, és itt megakadályozzák a forró légtömegeknek a pólus felé való térhódítását. Nagyon vissza kell húzódniuk ezeknek a légtömegeknek ahhoz, hogy az ibériai forróság meghódítsa Észak-Franciaországot és a Brit-szigeteket. Persze, ez is elõfordul néha: példa 2003 nyara, vagy régebbrõl 1976 júniusa.