Egyébként nézetem szerint éppen az elõzõekben vázolt, speciális északatlanti cirkulációból következik az idõjárásunkat uralma alatt tartó, két nagy akciócentrum: az azori maximum és az izlandi minimum. Az állandó jellegû, rendszerint igen aktív Izland környéki ciklonrendszer a sarkvidéki és szubtrópusi légtömegek nagy szögben való ütközésekor fellépõ igen erõs örvénylések következménye. Az azori maximum eredete is a speciális északatlanti cirkulációra megy vissza véleményem szerint. Ez az AC tulajdonképp a térítõi magasnyomás északabbra helyezõdött darabja. Azért alakul ki a szokottnál magasabb szélességen, mert a partvonal már taglalt kényszerhatása folytán az óceánon végighúzódó délies légmozgás csak itt nyer olyan nyugati komponenst az észak felé növekvõ coriolis erõ által, hogy képes legyen rátorlódni az elõtte elterülõ légtömegekre, megemelve azok nyomását.
Végül újfent rá kell térni a sarki hidegbázis "elfogyásának" kérdésére. A megnyilatkozásokból látom, többen úgy képzelik, hogy télen keletkezik valamekkora hidegtömeg a sarkvidéken, ami a nyár folyamán elszállíttatás révén kifogy: kiáramlik alacsonyabb szélességekre, új pedig a sarki nyáron már nem keletkezik. Magam részérõl kicsit komplikáltabbnak látom a dolgot. A helyben keletkezõ légtömeg hõmérsékletét végsõ soron az energiamérleg szabja meg: a besugárzás és a kisugárzás egyenlege. Ahogy egyik kollégánk nagyon helyesen megállapította, kisugárzás akkor is van, mikor süt a nap -legfeljebb a besugárzás nagyobb mértékû. De ez nincs feltétlenül és mindig így. Világosban is lehet negatív a sugárzó energia mérlege. Nincsenek adataim a nyári sarkvidék energiamérlegére nézve. Bizonyos tényekbõl, közvetetten arra következtetek, hogy ez nagyjából a nulla körül ingadozik -részint kicsit fölötte, részint picivel alatta. Viszont figyelembe kell venni a jég olvadásából származó hõelvonást különösen a sarki nyár elsõ felében. Májusban, júniusban bizony képzõdhet még sarki hideg légtömeg, és ránk is szakadhat. Ezután már valóban nem jellemzõ, de augusztus végén, amint kicsit is csökken a napállás, már generálódik, és felénk is indul a poláris hideglevegõ (aug. 20. utáni lehûlés)
Az biztos, hogy nyáron az északeurázsiai "pót" hidegbázis teljesen eltûnik: ezért nem kapunk nyáron hideget keletrõl. Az az északkeleti áramlás, mely télen kutyahideget hozott volna, nyáron mérsékelten meleg légtömegeket mozgat. A grönlandi belföldi jégtakaró miatt nyáron ez a régió válik a sarkvidék hidegpontjává, nem csoda, hogy a komoly lehûléseket nem ék, hanem ény felõl kapjuk a nyári hónapokban.