Ilyenformán az északi félteke hidegbázisa télen két részbõl tevõdik össze: az arktikus, ill. az észak-eurázsiai hidegbázis.
Tehát, adott 3 komponens, úgymint a stacionárius grönlandi hidegmag és AC (mely szintén geográfiai-orográfiai okokra vezethetõ vissza), az észak-eurázsiai (szibériai) hidegbázis, és a kettõt elválasztó atlantikus délnyugati szélrendszer, mely az említett nagy ütközési szög miatt rendellenesen mélyen nyomul bele az arktikus hideg légsapkába, és biztosítja, többek között, Eurázsia északnyugati partvidékének téli jégmentességét. (Az észak-eurázsiai hidegpool ellenben ugyancsak rendellenesen messze terjed dél felé -egészen a közepes szélességekig)
Íme, ezek a mi téli idõjárásunk alapkondiciói: az egész meglehetõsen "ortopéd", legalábbis az antarktikussal összehasonlítva.(Innen a mi téli idõjárásunkra tipikus MASZFEJ: délkeleten hideg, északnyugaton enyhe)
A fent említett 3 komponens ereje, fejlettsége évenként változik.
Lehet, hogy mindhárom erõs, avagy mindegyik gyenge -közte pedig az összes lehetséges variáció és permutáció. Ezért van, hogy egyik télen szinte kizárólagos a szibériai hideghullámok uralma, a másikon hírük sincs, hanem é-ény-i, sarki-tengeri léghullámok hozzák a havas idõt. Azután elõfordul, természetesen, hogy egészében véve enyhe a tél (túl erõs atlanti komponens, generálisan fejletlen hidegbázis)
Az elmúlt télen mindhárom komponens erõsnek mutatkozott. Makacsul a helyén volt a nyugati(grönlandi) hidegmag, "folyt ki a hideg az óceánra". Az atlantikus délnyugati szélrendszer olyannyira hatalmasra fejlõdött, hogy a Kara-tengeren túlra ûzte a sarki jeget (északi zonalitás) És a szibériai hidegbázis is szokatlan nagyságot ért el: ennek egyik oka a Kelet-Szibériában korán kialakult, vastag hótakaró. A másik éppen az elõbb említett északi zonalitás: ez az alacsony szélességek meleg levegõjét az Arktisz fölé sodorta, a melegadvekció messze elkerülte az északázsiai szárazföld központi részét. A lassan duzzadó és dél felé mozduló szibériai hidegtömeg azután a coriolis effektus révén nyugat felé fordult, és drasztikusan rászakadt Kelet és Közép-Európára. Ilyen módon a sarki hideg áttételen keresztül, s hosszú kerülõúton jutott hozzánk, menet közben óriási területen oszlott el. Talán ez az oka, hogy a hideghullám bár nagyon erõs volt, de nem tartott sokáig.