Meteorológiai esélylatolgatások
Kezd már engem is érdekelni, hogy van-e reális alapja annak, hogy a hidegmag északon nincs ill. hogy elpazarlódik. Télen is sokszor azt hallottam, hogy nem lesz hideg, meg sehol sincs hidegmag, nem kell félni a téltõl. Aztán lett egy február... Aztán a kontinensre befészkelõdött hideg(mag) pár nap alatt szertefoszlott. Ez olyan szerintem, mint a tengeri jég mennyiségébõl következtetni a várható jövõheti idõjárásra. Azt hiszem az idõjárás rendszere egy kicsit összetettebb, minthogy a tengeri jég négyzetkilométereibõl, vagy a hidegmagok vélt vagy valós voltából ki lehetne következtetni. Vannak olyanok, akik a bolygók vagy csillagok állásából következtetik ki, hagy ne mondjam, hogy milyen eredménnyel. Sokak kedvenc Miska bácsija ellen szólt egy szakember vagy 20-25 éve a tv-ben. Azzal illusztrálta D.M. elõrejelzéseinek eleve lehetetlen megvalósulását, hogy a kávéscsészébe tejszínt öntött és ezzel szemléltette a kaotikus rendszerek elõrejelzési nehézségeit. A Miska pártiak a tudományos csillagászaton alapuló elõrejelzések ellenvetéseként a kávéscsészét lesajnálták és D.M. megdicsõült. Sajnos, ha mi is ilyen mindössze hidegmagos, jégkiterjedéses analógiákra alapozzuk a hosszútávú esélylatolgatásainkat ilyen kétes dicsõségben lesz(lehet) csak részünk. Lehet, hogy bejön, de a légkör, mint millióismeretlenes egyenletrendszer vagy mint kaotikus rendszer attól még nem ilyen egyszerûen leképezhetõ.
Másrészt azt hiszem, hogy a Sarkkörön túl nyáron is összességében sugárzási deficit van, vagyis a besugárzás hõje kisebb, mint a kisugárzásé, hisz a napállás talán olyan sincs, mint nálunk decemberben. Persze ez összességében jóval több a téli majdnem 0 besugárzásnál, de nálunk télen nem attól melegszik az idõ, mert nagyobb a besugárzás a kisugárzásnál, hanem a melegadvekciótól(közepes szélességekrõl). Vagyis az áramlási muszterek ill. a makroszinoptikai felállás dönti el hogy a hidegmag hol van és mekkora. Ha kiürül, szerintem könnyen utánpótlódhat a deficit miatt akár nyáron is. Ehhez viszont nem csak Európa, hanem Amerika és Ázsia musztereit is nézni kell. Ha ott is meridionalitás jellemzõ, akkor valóban átmenetileg kiürülhet a hidegmag és akkor hátradõlhetnek a globális felmelegedés hívei: ugye mi megmondtuk... Vagyis nem kell hidegbetöréstõl tartani, jöhetnek a hõhullámsorozatok. Csakhogy (ha nem is fogom az elméletüket bizonyítani vagy cáfolni) az elmondottakból következik az is, hogy ugyanolyan sematikus kép az is, hogy egy dologtól: CO2 koncentráció függ az éghajlat.
Másrészt azt hiszem, hogy a Sarkkörön túl nyáron is összességében sugárzási deficit van, vagyis a besugárzás hõje kisebb, mint a kisugárzásé, hisz a napállás talán olyan sincs, mint nálunk decemberben. Persze ez összességében jóval több a téli majdnem 0 besugárzásnál, de nálunk télen nem attól melegszik az idõ, mert nagyobb a besugárzás a kisugárzásnál, hanem a melegadvekciótól(közepes szélességekrõl). Vagyis az áramlási muszterek ill. a makroszinoptikai felállás dönti el hogy a hidegmag hol van és mekkora. Ha kiürül, szerintem könnyen utánpótlódhat a deficit miatt akár nyáron is. Ehhez viszont nem csak Európa, hanem Amerika és Ázsia musztereit is nézni kell. Ha ott is meridionalitás jellemzõ, akkor valóban átmenetileg kiürülhet a hidegmag és akkor hátradõlhetnek a globális felmelegedés hívei: ugye mi megmondtuk... Vagyis nem kell hidegbetöréstõl tartani, jöhetnek a hõhullámsorozatok. Csakhogy (ha nem is fogom az elméletüket bizonyítani vagy cáfolni) az elmondottakból következik az is, hogy ugyanolyan sematikus kép az is, hogy egy dologtól: CO2 koncentráció függ az éghajlat.