Az, hogy a télen nagyon alacsony légnyomású légtömegek értek el néhányszor minket, és a februári hideghullám alkalmával délkeleten elég sok hó hullott, a magasnyomású konstelláció instabilitására utal. Könnyen lehet, hogy a közeljövõben újra a ciklonális hatások felé billen a mérleg nyelve. A napállás a leggyorsabban változó fázisában van, és az energiamérleg nagymértékû változása képes a leghatékonyabban kibillenteni egyensúlyából az "egyfajta verklire járó" idõjárási szituációkat.
Aztán ott van a Te témád, a naptevékenység. Úgy érzem, hogy az AC-k közepes szélességekre húzódásának hajlamában szerepet játszik a napfoltmaximumhoz közeledõ, viszonylag erõs aktivitás. Ez már sokat valószínûleg nem erõsödik, idõközönként gyengül is valamelyest -remény van arra, hogy ennek a tényezõnek az idõjárásra gyakorolt "pressziója" gyengüljön.