Anarkit szeretném alátámasztani: a közvetett hatások közvetettek ( (: ), tehát jelenlétük nem garantál semmit, lehetõséget ad, ráadásul azt is csak nagyon-nagyon alaposan megvizsgálva és többszörös kapcsolással. Erre két jó példám van, meg egy harmadik is, ami gondolom ezekbõl sakkoz.

Tél elején szoktak menni ezerrel a jégtakaró-vizsgálatok, kiemelten a Kara- és Barents-tenger vidékére. Nos, ezen a télen kritikán aluli teljesítményt mutattak be és még most is elképesztõ lemaradásban vannak: Link Link Tehát a nagy jégtakaró-fejtegetéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert bár jó visszajelzés arról, hogy a sarki hidegmag milyen lendülettel regenerálódik, de az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy ez sem szükséges feltétele a télnek, durva jéghiány mellett durva tél üthet be hozzánk, annyira, hogy még a Dunát is robbantják (ez az értesülésem pontos?). Ezt a legtöbben itt a fórumon is tudják (hogy nem kell kardba dõlni kevés jég láttán és nem kell hólapát-bizniszbe fektetni, ha átlag felett a jégkiterjedtség), de akik nem tudják, jegyezzék meg nevet
A másik egy keveset emlegetett dolog, a sztratoszférikus hõmérséklet (T 10hPa), mely ha nagyon alacsony, akkor bizony lenyomja a légköri képzõdményeket és emiatt ciklonok uralkodnak a térség felett. Ez egész december-januárban -70 körül volt (miközben -20 és -30 között van az átlag, de 0 köré is felugorhat). A csattanó: így volt ez január vége és február közepe között is. Ezt a paramétert persze nem ismerem eléggé, de ez sem készpénz (meg itt a térbeli sajátosságok is csalókák lehetnek).
Nézzük meg a NAO és az AO indexeket! Link Link Bár az AO index nagyon alacsony volt, az az egész északi hemiszférára vonatkozik! A számunkra relevánsabb(nak hitt) NAO index 0 közelébe csökkent, éppen hogy csak belenyalt a negatív tartományba! Pedig ez jelenti az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbséget! Nos, lehet ugyan, hogy egyes, Európára kemény téli helyzetet hozó makrofelállások negatív AO és 0 környéki NAO mellett jönnek létre, viszont lehet, hogy sokan nem néztek volna ki ilyen kemény téli helyzetet 0 környéki NAO mellett! Tanulságos lehet ez is.
Utolsónak a CFS-t hagytam: mint láttuk, durván pozitív anomáliával számolt folyamatosan, mígnem már a nagyobb (GFS, ECMWF) modellek hatáskörébe ért a lehûlés, na akkor fordult velük a CFS is. Ezzel azt tanácsolom a januári pozitív anomália mellett a CFS-t hirtelen istenítõ tagoknak, hogy erõteljes hullámzásuk indokolatlan, a CFS viselkedése hasonló egy gloálmodelléhez, néha rövid távra is (10-20 nap) téved, pedig szezonális elõrejelzésre van programozva. És elhihetitek, nem a modell lett hülyébb január vége felé haladva. Tanulság: ott sem mérvadó a kemény pozitív/negatív anomália, szimplán az a valószínûbb, jelenlegi legjobb tudásunk szerint. Még én is kétségbe vontam egy idõben a CFS hitelességét, amikor megláttam, hogy (egyébként tényleg gyenge minõségû) kimenetek is készülnek egy változatából, 8000 órára elõre, 12 órás felbontásban T850 / légnyomás paraméterekkel.
A napfolttevékenység is lehetne egy tényezõ, ezt azonban nem ismerem, ráadásul olyan naiv vagyok, hogy nem is gondolok komolyabb hatást tõle, mint a NAO és AO indexek felé képzett közvetett hatásában, ami Euróa idõjárásával is csak közvetett viszonyban áll, nem hogy a Kárpát-medencéével (egy mettársalgós hófan még innen is egy közvetett szint, aki a -25-ös T850 mellett is leosztályozza kettesre a telet, mert õ kevés havat kapott és a hófúvás is akkor volt, amikor épp elutazott).

Tanulság: ezen közvetett tényezõk vizsgálata fontos, szükségszerû, ellenben nem képzik szükséges avagy elégséges feltételét egy kövér, kemény, havas európai téli periódushoz.

Remélem nem baj, hogy ide is beillesztettem a lényegi mondanivalót, a mettársalgóból hamar kikopik, a téma pedig erõsen hosszútávú esélylatolgatás (verifikálása).