Egy gyors elemzés, ami szemet szúrt nekem. Nos, mint láthatjuk, az elsõ próbálkozás nem jár váltással (következõ néhány nap), de ezt a modellek is tudták (sejtették), hiszen radikális, télbe átmenõ futásra (január 10-e környékére) 1-2-re emlékszem a közel 60 futásból (10 nap alatt 40 GFS, 20 ECM). Viszont körvonalazódik a jövõkép, ami meglehetõsen stabil (nem tudom, miért...). Tekintsünk egy dél- és egy északi skandináv fáklyát:
Link Link
Számomra döbbenetes ez az alacsony szórás (a maga nemében) a tagok között és mégis a hullámzás ténye. Már több futás óta így néznek ki a fáklyák. Tehát ez alapján a várható idõ így nézhet ki: A skandi AC, ami most kialakul(t volna), hamar eltûnik, helyét nagyon délre sodródó zonalitás veszi át, várhatóan "nagy kiterjedésû" ciklonokkal, amelyek vonalzónalitást nevet okoznak: Link (állítom, hogy ez a link holnap is hasonlóan nézhet ki, de e iromány születésekor vízszintes izobárok voltak Európa fölött a 43-49-es szélességek mentén (fölöttünk)). Ugye ez a helyzet ezen a télen még nem nagyon állt elõ, lévén a sarki hideget térnyeréshez juttatná (Snowhunter elmélete itt stimmel). A sarki hideg sajnos azonban most kezd el generálódni, holott kemény teleken ezt december elején megteszi (ezért nincs sehol -30-as T850 izoterma 384 óráig, ami pedig nem ritka ilyenkor már). Viszont egy ilyen labilis helyzet mindenképpen meridionálisba vált, egyszerûen képtelen tartósan fennállni! Alulról AC-k akarnak teret nyerni, Észak-Európa felett nem lehet hetekig 990 alatt a légnyomás, tehát a rendszer megbillen, behullámzik. A skandi fáklyák szerint ez bizony skandináv AC-vel járhat (és ebben a pillanatban lépem túl a 240 órás elõrejelzési határt), a skandi AC viszont hidegelárasztást jelent a kelet-európai síkságra és akár közvetlenül ránk is. Még a brit fáklyák is hasonló képet mutatnak! Link Tõlünk DK-re, a viharsarkon is túl pedig jóféle, gyenge ciklonok, vagyis inkább alacsonynyomású mezõ kellene, mert az tudja beforgatni a hideget (ez lehet ugyan mediterrán ciklon is, de nem vagyok eltévedve, hogy 300 óra felett ilyeneket nézegessek). Románia térsége: Link tehát ez is adott lehet!
Az ENS átlagokon nyilván 300 óra felett ilyesmi nem figyelhetõ meg, de a vonalzónalitás már igen Link Variációk felborulásra: Link ÉK-i hideg (ÉK-Európában!) esélye: Link a tagok 60%-a számol vele. Ezek azonban nagyon messze vannak még (Moszkva: Link ) és lehet, hogy ki sem alakulnak.
Hogy mi lehet, ha enyhülés-párti lennék? Nos nyilván a nagy bizonytalanságra érdemes utalni, lévén 240 óra feletti eseményekrõl beszélek, akkor is kezdetben tökéletes zonalitásról. Másrészt, a meridionális billenés kemény elõoldalat is okozhat (Grönland alatti AC kialakulásával és brit cikloncsaláddal), de erre nagyon kicsi az esély, izlandi fáklya Link 384 órára elõre változatlanul ciklonos. Ennek fényében mondjuk a NAO és AO indexeket nem értem: Link Link , tehát mégiscsak lehet esélye itt is AC-nak. Mivel az izlandi fáklya keményen ciklonos, könnyen lehet, hogy az ideális eset létrejötte (skandi AC, É-i hidegelárasztás) után a ciklonok (meglepõ módon) ránk terítenék az anticiklont, így ismét felnyomva nálunk a légnyomást. Ez viszont 400 óra feletti történet!

Végül kizárható események 384 órán belül: 240 órán belül kemény téli helyzet. 240-384 órán belül erõs É-i zonalitás (ennek szerintem végül lejárt az ideje, az óceán hûl, a Kara-tenger jegesedik, a skandináv térségen túl sok a hó, stb.).

Sajnos úgy látom, 150-200 órát is le kell számolnunk, mire a modellek biztos lehûlést látHATnak térségünkre. Ennél csak több lehet ez a szám.

Hát, ez nem lett "gyors elemzés", de lehetne átgondoltabb. ECM éjféli pl. Link az általam "szinte" kizárt Grönland alatti AC-nal számol elõoldallal. He-he-he.