Ha már szeptemberre elõáll olyan mértékû é-d-i hõdifferencia (a sarkvidék lehûlése miatt), mely az áramlások meridionálisra fordulását, nálunk sarkvidéki hidegöblítés(eke)t képes elõidézni, akkor feltételezhetjük, hogy a hidegbázis felépülési/regenerálódási hajlma erõs.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.