Meteorológiai esélylatolgatások
Hogy hasonlít ez a szezon a 2006/2007-es télre? Igen is, meg nem is. Az idõjárás késõ nyári, kora õszi viselkedése alapján valóban ugyanabba a típusba sorolnám õket. Ennek jellemzõje a gyenge, s rosszul regenerálódó sarki hidegbázis.(Feltehetõleg a masszív sarkvidéki hideg AC-k hiányának a következménye az ilyenkor magas AO érték)
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.