Információk az előrejelzési versenyhez
Versenyinformációk
A VERSENYSZABÁLYZATÚj előrejelzés elküldése az előrejelzési versenybe
A legutóbbi forduló eredménye
A verseny összesített állása
A 3 kieső fordulót nem tartalmazó összesített lista
A synop-kódok értelmezéséhez egy kis segítség
Szélirány-meghatározáshoz segítség
Stelvio segítségével megjelenített összesített ranglista
Stelvio segítségével megjelenített örökranglista
Stelvio segítségével megjelenített dicsőséglista
A meteorológiai állomások elhelyezkedése
A meteorológiai állomások beosztása
Régen az OMSZ szinte mindig az 5 fokos intervallumot használta, pl. akkor is, ha a főn miatt a nyugati határszélen több fokkal melegebb volt, vagy pl. akkor is, ha a derült, szélcsendes éjszakán a völgyekben - nem csak északkeleten, hiszen a Dunántúlon ugyan úgy vannak fagyzugok - több fokkal hűvösebb volt, mint általánosan (persze az már más kérdés, hogy a Dunántúlon az OMSZ-nak nincs igazán fagyzugban lévő mérőpontja, így pl. a Bakony és a Zalai-dombság is rendre az egyik legmelegebb térségnek tűnik éjszakánként a hőtérképen, holott...). És igen, ezek a példák az ország területének 10-20 %-ára jellemzőek csupán általában, de ugyan úgy részei az országnak, és reprezentálják az országra jellemző speciális klimatikus viszonyokat, amik bizonyos időjárási helyzetben megjelennek. És ha már megjelennek, miért ne kellene őket előrejelezni? Persze főleg a maximumok esetében a legtöbb esetben jó az 5 fokos intervallum, ezt nem vitatom, sőt, valamikor még sok is, pl. ha az egész országot egységesen hidegpárna borítja, vagy homogén T850 mellett derült, gyengén szeles idő van nyáron. De a minimumok esetében általában már csak akkor állja meg a helyét, amikor felhős vagy szeles idő van az ország legnagyobb részén, és e tekintetben különösen jó, hogy az OMSZ leszokott róla.