Amikor kocsikázok az országban, vagy felmegyek egy zalai dombtetőre, mindig eszembe jut ugyanaz, mint ami a képeid láttán most eszembe jutott.
Sokan sivalkodnak, hogy a Föld már nem tud több embert eltartani, és tönkretettük a bolygót, sokan már most olyan képet írnak le, mintha egy atomháború után a bolygónk egy kopasz pusztaság lenne.
Ehelyett a Te képeiden is végeláthatatlan mérsékelt övi dzsungel látható.
Zala megyében lehetne úgy bolyongani napokon át, hogy alig látnám civilizáció jelét, sok helyen áthatolhatatlan szedres, akácos, bükkös erdőkkel, csalánosokkal.
És nyilván másfelé is vannak ilyen vidékek, megyék, tartományok, országrészek.