Meteorológiai társalgó

Dani, neked is a legjobb szándékkal mondom, ahogy Mikinek is, az "úgy érzem", az nem jelent semmit.
Én úgy éreztem a múlt héten pénteken, a csütörtöki zivataros este és az intenzív záporokat és felhőszakadásokat produkáló éjszaka után, hogy havas volt a Nagy-Hideg-hegy.
A neve is stimmel, fehér is volt, mi is lehetne más, ha esett is és hideg, párás, szemerkélős időjárás  van idelenn. De azért biztos, ami biztos megnéztem az NHH kamerát és jééé kiderült csak alacsony stratus alap ült rajta. 
Nyilván a példa sarkított és szándékosan nem igaz, de talán érzékelhető, hova tegyük a skálán az "úgy érzemet", meg a "túl van tolva" és "a divat lett" kifejezéseket.
3000 mm nem lenne rossz, egyenletes eloszlásban, mondjuk három év alatt. De erről senki nem beszélt, így sima hatásvadász csúsztatás.
De a már nem túl irreális 4-500 mm-nek is örülnénk, hasonló leosztásban. Pl., hogy a tenyészidőszakban esik le és nem azon kívül, vagy nem rohan ki a víz a hegyekből, mert egy éjjel három óra alatt esik le 20 mm, a betonkeménységű hegyoldalakon leszaladva a patakvölgyek talpára.
Budaörsön egyébként éppen az erdősztyeppesedés kellős közepében laksz, sőt ott a sztyeppesedés sem kizárt, hiába "ugratnak a törökök" a közeledben. A légkondik száma nem fog exponenciálisan csökkeni, ahogy az ivóívízzel (!!) feltöltött medencéké sem, aki és ahol teheti. A Havanna lakótelepen kissé nehezebb, attól téged ég és föld választ el. De ez is addig mehet odafenn "Stockholmban", amíg engedik, vagyis van víz. Persze egy infrastrukturálisan jól fenntartott, kényelmes lakóövezetből nehéz észrevenni a való dolgokat.
Amit látsz, hogy most csuda zöld minden és fantasztikusan kirobban a természet körülötted az csak a látszat. Botanikai, dendrológiai értelemben egy "nagy bumm" zajlik jelenleg, minden egyszerre nő és virágizk pl az erdőn-mezőn, a júnusi turbánliliomtól az erdei ibolyáig. Ez nagyon szép most pár hétig, de már a termésérésre hajtanak, mert egtanulták az elmúlt öt évben, hogy amikor van víz és meleg, akkor gyorsan virágozni kell és termést hozni, mert a július-augusztus úgy is pusztává fogégetni mindent. Na akkor menj ki majd az erdőre...(ha ez valószínűleg így lesz..)
A hirtelen, novembertől márciusig tartó téli aszályra hullott jelentősebb konvektív csapadékok és az állandóan 20-25 fok fölé kúszó meleggel kitöltött anticiklonok, vagy tartósabb előoldalak kombinációjából., mots van potenciál, tehát előremenekül a természet, teljesen felborítva a millió  éves genetikai kódolásukat is.
Már a szerencsés helyeken, ahol a zivatarok produkáltak valamit. Az áprilisi Metnetes csapadéktérképet és a csapadékmérleg térképet neked is szívből ajánlom. És ez csak egy hónap.
Itt nálunk is, kb két nagyobb etapból hullott kb. 55 mm eső, a szépen mutató 65 mm-es havi szummával. Ennek ellenére van vagy 30-40 mm negatív mérlegünk csak ebben a hónapban.
A november-december-január-február hónapok, melyek a vegetációs működés - nem vesz fel vizet a növényzet, pl az erdő sem - hiánya miatt a mélységi vízkészletek feltöltését szolgálnák, katasztrófa a térképekre ránézni. Azért a mínusz 90 mm-es értékek azok nem viccesek ám, főleg az előző nyarat és az évek immár hosszú  sorzatát nézve. 
És akkor vessünk egy pillantást az OMSz téli csapadékszumma térképére úgy országosan:

Ehhez sokat nem kell hozzáfűzni....

És legyen tő melletti példa is fényképen, ha már erdészies a vérvonalam. Cseres erdőkép. Álomszép. Kék az ég, üde zölden világt az erdő, mi itt a baj?...Neked semmi, mert nem látod, csak a színeket. De mutatom.

A piros lehatárolások az ún, vízhajtásokat jelölik a törzsön. Ugye gyerekorunk óta tudjuk, hogy a féknak koronát rajzolunk és nem úgy nznek mint egy esőerdő liánerdeje. Idehaza a cser legalább is nem. Viszont ha alaposan nézed az összes törzs ebben az állományban nyakig vízhajttásos (piros vonalak), míg a koronájuk vetülete, ahol fotoszintetizálni kellene, arántalanul kicsi a törzsmagasséghoz képest. Ezt hívjuk sudarlósságnak. Nem igazán örömteli tübb száz hetár cserest így látni, fúleg hogy balkáni-pontuszi eredetű, szárazságtürá faj. De már nem bírja és a törzsöny lévő vízhajtésok alvrügyei kibomlanak. De azok nem a tápnyag felvételt szolgálják, hanem árnyalni igyekszik a délkleleti fekvésben a túlzott hőhatástól, a vízhiány miatt kimaradó párologtatás helyett a szerencsétlen cser, valahogy az egyébként nem éppen vékony papaléces kérgét, hogy egyszeráen en főjjön meg.. Közben a korona vezérágaz sorban száradnak el és egyre kisebb az asszimilláló felülete. Ott készülne a cukor amire szüksége volna.