nevet jah, megpróbálom leírni: tehát abból indulunk ki, hogy van pl 12 hónap adatunk, és azoknál van valamiféle eloszlása az egyes havi átlagoknak. Ekkor a "nagy" 150 éves adatsorból az ehhez a 12 havihoz leginkább hasonlót kikeresve megnézzük, hogy akkor milyen volt a következõ hónap átlaghõmérséklete, és azt mondjuk, hogy most is ilyen lesz akkor. Csak az a probléma, hogy mekkora legyen ez a hasonlóság. Az egyszerûség kedvéért tegyük fel, hogy egy bizonyos hónap átlaghõmérséklete mondjuk max +-4 fokkal térhet el az átlagtól, és ez eltérés erre a 8 fokos tartományra egyenletes (azaz ugyanannyi +4 +3 +2 +1 0 -1 sbt eltérésû hónap van az adatsorunkban) na most ha felosztjuk így 1 °C os intervallumokra az adott hónapot, akkor a +-4 esetén kapunk 8 intervallumot (persze azt is feltesszük, hogy ez valamenniyre meghatározza a következõ havi átlagot is) Ha 12 elõzõ hónapot akarunk figyelembe venni (mert valamiféle okból ugy gondoljuk, hogy ez már elegendõen meghatározza a következõ havit), akkor a lehetséges esetek száma: 8*8*...*8 azaz 8 a 12-iken, az 2 a 36-ikon.tehát ennyi 68719476736, azaz majd 70milliárd (azt hiszem én régebben nem +-4 gyel számoltam, de a +-4 is elég kevés, ha azt is feltesszük, hogy ez nem egy finom felbontás ez az 1 °C-os. Összegezve arra jutottunk, hogy ilyen feltételek esetén 70milliárd éven át kéne vizsgálódni ahhoz, hogy az adatsurunkban minden ilyen hõmérsékleti variáció elõforduljon, hogy ebbõl jósolni is tudjunk, ahhoz perszen nem elég 1 eset, hanem több kel. Hogy mennyi azt nem tudom, de mondjuk kell 10. akkor már 700 milliárd év kell legyen összegyûjtve. És ez csak a hõmérséklet, és jó durva becsléssel