Minél magasabb hömérsékletü a légoszlop, annál nagyobb lesz a távolság két adott nyomású szint között. Vagyis azonos tengerszinti nyomáshoz(!) az igen meleg levegöben 100-200 méterrel magasabb 850 hPa tartozhat, mint egy sarkvidéki eredetü légtömegben. A másik alakító tényezö persze a tengerszinti légnyomás: ciklonban eleve alacsonyabbra, anticiklonban eleve magasabbra kerül egy adott nyomás szintje, de ez gondolom, egyértelmü.

(Ugyanezen alapszik a legjobb téli halmazállapot-becslö módszer, miszerint hó akkor valószínü, ha a 850 és 1000 hPa-os szint távolsága 1300 méternél kisebb. Ui. a nyomási szintek egymáshoz való közelsége jelzi, hogy összességében - és nem csupán egy kiragadott szintre - kellöen hidegek az alsó légrétegek.)