Egy rövid tavasz-nyár szezonális elemezgetés.

Ahonnan indulunk:
Link
Amint látható végülis a mögöttünk álló tél Európa délnyugati harmadán, a közép-nyugati részeken átlagosnál hidegebb idõvel zárt és a normálisnál hidegebb telet eredményezett nem egy országban - nálunk hõmérsékleti szempontból egy normális téllel lettünk "gazdagabbak".
Megmaradt a nagy területre kiterjedõ pozitív hõmérsékleti anomália Európa keleti, északkeleti és délkeleti részein. Ha megvizsgálnánk, hogy átlagban milyen nyomási elrendezõdés jellemezte a telet, akkor azt tapasztalnánk, hogy egy negatív nyomási anomália jellemezte Európa déli felét, míg az északi, északkeleti részeket pozitív anomália.

A közel fél éve délnyugat Európát érintõ T850-ben is látható negatív hõmérsékleti anomália megtette hatását, ugyanis a tengerfelszín vízhõmérséklete alaposan visszaesett:
Link
Érdemes megfigyelni egy másik területet, a Karibi-tenger térségének vízhõmérsékleti anomáliáját is. Hasonlóan a térségben is szeptember-november idõszak óta jelent meg a negatív anomália markánsabban.
Globális T850:
Link
Másik említésre méltó dolog, hogy Kis-Ázsia térségében azonban átlagosnál melegebb a tengervíz felszíni hõmérséklete.

/Ezek az információk a késõbbi elemezgetéshez még fontosak lesznek./

Ami a továbbiakat illeti:
QPW4: Link
NCEP CFS: Link

A QPW4 az elõttünk álló hónapokra is nagyságrendileg hasonló további hõmérsékleti elrendezõdést valószínûsít. Vagyis a negatív hõmérsékleti anomália értékek továbbra is inkább délnyugat-európai térségben (Ibériai-félsziget, Földközi-tenger nyugati medencéje, Európa közép-nyugati területein esetleg) realizálódhatna nagyobb eséllyel.
Link

A pozitív hõmérsékleti anomália értékek pedig zömmel a kontinens délkeleti részeinél (Földközi-tenger keleti medencéje), a kontinens keleti felén (Kelet-európai-síkság, közép-keleti területek) valamint a fenno-skandináviai térségben alakulhatnának ki nagyobb eséllyel.
Link

A CFS modell szezonális elõrejelzése hasonló fõ elrendezõdéssel számol, annyi különbséggel, hogy nem csak a délnyugati, hanem a déli, délkeleti területek felé is kalkulál nyári idõszak felé negatív anomáliával.

Az idõbeli folyamatok vázolásához bontsuk régiókra most Európát.
(A fejtegetés során a QPW4 eredményeit elemzem.)

Ibériai-félsziget térsége
Ezeken a területeken a QPW4 szezonális modell szerint nem sok esély van, hogy normál feletti hõmérsékleti anomália alakuljon ki a nyári idõszakig. Inkább normál, vagy az alatti hõmérsékleti anomália valószínû a tavaszi és nyári félévben. Ezen fajta modell-eredmény realizálódását támogatja a korábban említett tengervíz hõmérsékleti anomália a térségben. Ez a nagytérségû hõmérsékleti anomália csak hónapok eltelte után tudna felmelegedni annyira, hogy legalább a normális hõmérsékleti értéket vegye fel. Az NCEP CFS modell habár némi enyhüléssel kalkulál a térségben:
Link
Tekintve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéjének átlagosnál melegebb tengervíz hõmérséklete klimatológiai szempontból nem túl szoros kapcsolatban áll a nyári idõszakban a térség T850-es hõmérsékletének alakulásával (http://nimbus.elte.hu/~fzoliklima/AMO/Fodor_and_Seres_2008%2520_Impacts_of_the_AMO.html , 2. ábra) feltételezhetjük, hogy ez a kapcsolat az idei évben fennáll majd. Így valóban nem sok eséllyel számíthat a térség normál feletti tavaszi, nyári hõmérsékleti anomáliára - szezonális értelemben, nem havi, heti bontásban gondolva.
(A nyári idõszakra, annak vége felé a modellek feltételezik, hogy növekedhet a normálisnál hidegebb szezonális hõmérsékleti értékek felé való tolódásnak az esélye:
Link )

Európa délkeleti része - Kis-Ázsia térsége
A modell számítások szerint a tavaszra gyengülhet a szezonális anomália mértéke, de még mindig nagyobb eséllyel marad az átlagosnál melegebb a térség, mint normál közeli értékek közelében.
Link
Tavasz közepétõl, végétõl a nyár elejére ismét emelkedik az átlagosnál számottevõen melegebb szezonális átlag esélye. Tekintve, hogy jelenleg is átlagosnál melegebb a térségben a tengervíz felszíni hõmérséklete és az AMO pozitív fázisában (jelenleg ebben vagyunk) jellemzõen gyakoribb a melegebb T850-es értékek megjelenése így ez a modell-számítás jó eséllyel beválhat.
(Görögország, Bulgária, illetve Törökország déli felét ezen számítások szerint a nyári idõszakban akár igen komoly hõhullámok érhetik majd el.)
A tavaszi átmeneti feltételezett gyengülést eredményezheti egy olyan makroszinoptikus elrendezõdés, amely során nem hosszú idõre, de a térség ciklon hátoldali helyzetbe kerül, vagy ciklonok gyakori átvonulása jellemzi. Lévén, hogy tavasz elejére a kelet-európai-síksági anticiklon még tartani szokta magát, valamint hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének, Fekete-tenger tengervíz hõmérséklete átlagosnál melegebb és északról még elõ-elõ fordul hideg leszakadás, így gyakoribb ciklon keletkezés feltételezhetõ a tavaszi idõszakra a térségben. Ez megmagyarázhatná kis mértékû pozitív hõmérsékleti anomália visszaesést. A kis-ázsiai térségbeli magasabb hõmérsékleti anomália feltételezhetõen egy olyan makroszinoptikus elrendezõdésben alakulhatna ki, amely során sekély ciklonok délkeleti peremére kerül, illetve magassági teknõ, magassági gerinc húzódik a térség fölé a nyári idõszakban.

Kelet-európai-síkság
A nyári idõszakig a modell számításai szerint esély van a pozitív hõmérsékleti anomália gyengülésére a térségben, és nagyobb valószínûséggel alakulhat ki normális szezonális átlag.
Link
Ugyanakkor még így is lehet, hogy egyes részein a nyári idõszak átlagosnál melegebb értékkel zár. A fentebb említett magassági teknõ ugyanis a térségre is kihathat, illetve a már említett pozitív AMO miatt a térségben szintén nagyobb az esély melegebb nyári értékek kialakulására, mint ellenkezõre.

Európa északi része
Link
A modell kalkulációja szerint késõ tavaszig, nyár elejéig inkább a normálishoz közelibb értéket vesz fel a szezonális átlag. Azonban a nyári idõszak felé haladva növekszik a normál feletti szezonális átlagérték megjelenésének esélye.
Link
Tekintve az AMO pozitív fázisának hatásait, valamint hogy észak-atlanti térségben a tengervíz hõmérséklete továbbra is zömmel átlag felett várható, így ezen modell eredmény realizálódására is jó esély lehet.
Az erõteljesebb melegedés esélye a modellben a tavasz második felétõl, nyár elejétõl jelenik meg.

Mivel ezzel az erõteljes melegedéssel egyidejûleg gyenge hûlés jelenik meg a kontinens keleti és délnyugati részein, feltételezhetjük, hogy egy olyan makrocirkulációs helyzetben alakulhat ez ki, amikor inkább déliesebb áramlás jellemzõ a kontinens középsõ részein, vagyis Európa nyugati része rövid idõre teknõ hátoldalra kerül. Az is elképzelhetõ, hogy közép-nyugati részek felett gyakrabban jelenik meg ciklon, amelynek elõoldalán a lengyel-alföldi területek és még Anglia északi részei is átlagosnál melegebb levegõt kaphatnának. Ugyanakkor a Földközi-tenger nyugati területei hidegebb levegõt. Ezen lehetõséget a modell legmarkánsabban a május-július idõszakra mutatja. Lengyel-síkság körüli igen magas esély átlag feletti hõmérsékletre:
Link
Földközi-tenger nyugati medencéjében nagyobb esély átlag alatti hõmérsékletre:
Link

Közép-Európa
A fentebb leírtakból látszik, hogy ez a térség a fenti folyamatok "ütközõ terében" helyezkedhet el az elõttünk álló hónapokban - ahogy az elmúlt hónapokban is.
Ami feltételezhetõ, hogy a mostani modell számítások alapján nagyjából a tavasz végén, nyár elején nagyobb eséllyel alakulhat ki átlagosnál melegebb idõszak (modell számításai szerint május-július idõszakban úgy 40-50% esély jelenik meg normál feletti értékre, 30-40% normál értékre. Továbbá a tavasz - szezonális értelemben - továbbra sem látszik sem szélsõségesen melegnek/átlagosnál jelentõsen melegebbnek, sem szélsõségesen hidegnek/átlagosnál jelentõsen hidegebbnek (normális értéken kívül esõnek).