Sajnálom, hogy a beírásomból ennyire keveset értettél meg, remélem másnak azért jobban érthetõ volt.

"Semmi garancia nincs rá, hogy a vetületeink helyesek. Ebbõl következõen semmi garancia nincs a modelljeink pontosságára (ad abszurudum pl. arra sem, hogy tényleg van-e szabad akarat)."

Könyörgöm, dehogy nincs. Az, hogy képes vagy ide beírni, mûködik a számítógéped, az mind azt mutatja, hogy az általunk használt modell az õ érvényességi körében helyes.

"Ezért igenis meg kell kérdõjelezni minden képletet, modellt azelõtt, hogy iteratív módon eljussunk a helyes képlethez. "

Nincs olyan, hogy helyes képlet, olyan van, hogy a valóságot jobban és jobban megközelítõ képlet.

"1. az hogy az iró mennyire ismeri a modell határait, nem változtat a modell kimenetének pontosságán
2. a "modell" érvényességének feltételirõl fogalmunk sincs pl az állatok esetebén, azaz nem tudjuk, hogy amit csinál azt miért csinálja."

1.: pedig pontosan ezt jelenti, hiszen a modell által szolgáltatott output csak egy lehetõség és az elõrejelzõnek tudnia kell, hogy az a lehetõség mennyire valószínû egy adott helyzetben (lásd ENS)
2: pontosan ezért kell az állatok által szolgáltatott információkat a maguk helyén kezelni

"Ebbõl következõen - meg a soksok hibás fizikai képletünkbõl, pl gravitáció stb - én nem hiszem, hogy csak a képlettel alátámasztott dolgok megbízhatóbbak 10 napon túl az idõjárás tekintetében, mint mondjuk a febr 2., vagy az állatok egyéb szokásai - különösen hogy a képletek egy alig ismert világot írnak le kb ellenõrizhetetlen pontossággal, ellenõrizhetetlen bemeneti adatpontossággal."

Kérlek mondd meg, milyen hibás fizikai képleteket ismersz, nehogy véletlenül ezt tanítsam a gyerekeknek az iskolában.

Azért még egyszer megismétlem, mert úgy látszik ezt sikerült a legkevésbé megértened: nincs olyan, hogy hibás képlet. Olyan van, hogy nem a megfelelõ modell használata. Pl egy a Szaturnuszra induló ûrszonda pályaszámításánál nem lehet a newtoni képletekkel számolni, hanem az általános relativitáselmélet érvényességi körébe esik a dolog, egy alma leesését a Föld felszínén viszont tökéletesen leírja a newtoni modell. Egyik erre jó a másik arra. A newtoni a saját területén éppen annyira helyes, mint a Á.R.E a maga területén.

"Nagyon tipikus példa erre az emberi agy, amit sose fogunk képletekkel leírni, mégis látszólag megdöbbentõen nagy információhiányban is igen-igen pontos döntéseket hoz, amikor egy számítógép simán elhasalna rajta, ilyen az összes "megérzésen" alapuló helyes döntésünk, az összes nem parametrizálhatóan leírható helyzet, stb."

Az a baj, hogy néha pedig megdöbbentõen sok információ ellenére sem találja meg a megfelelõ választ...