Meteorológiai esélylatolgatások
Hát igen, sokaknak azért tévút a T2m fáklya, mert elfelejtenek mellé nyomási fáklyát és szélerõsséget nézni!
Ugyan hosszútávon egy bizonyos rácspont felett tényleg nem érdemes talaj-hõmérsékleti fáklyát nézni, de teljes mértékben visszautasítható az az álláspont, hogy teljesen tévút lenne!
Érdemes felkutatni az elõzõ 2-3 tél idõjárási archívumait, megvizsgálni azokat az idõintervallumokat, amikor pozitív hõmérsékleti maximumok és enyhe minimumok születtek. Télen nem kell rajta meglepõdni, hogy ezek 90-95%-a olyan idõszakban következett be, amikor folyamatosan sûrû izobárrendszerben, vagy ciklon közelében helyezkedtünk el... vagy éppen zonalitás volt!
Kell venni a fáradtságot, és meg kell nézni a nyomási fáklyát a hõmérséklet mellé, valamint a T850hpa hõmérsékletet..., sõt még a 500hPa geopotenciál is sok információt hordoz magában azt a kérdést illetõen, hogy mennyire tévút a talaj-hõmérsékleti fáklya.
Kisebb körültekintést követõen választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy a rácspont felé áramló légtömeg az eredetét tekintve honnan származik (kontinentális, hidegpárnás, óceáni, sarkvidéki), ebbõl következtethetünk a légoszlop állatporgörbéjére. Ha erre következtettünk, akkor megvizsgáljuk a T850hPa-t... és megnézzük, hogy akad e irreálisan rossz perturbáció a talaj-hõmérsékleti fáklyán!
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy +240 órára tizedesjegyre pontosan el kell hinni, amit a GFS mutat, hanem azt, hogy választ kaphatunk arra, mennyire lehetnek reálisak az értékek.
Természetesen a perturbált tagok bizonyos része nem lát kisebb volumenû ciklonokat és a fõfutás se 180 óra felett, de régóta letisztult makroszinoptikus felállás látszik...: február elejéig nem látszik sarkvidéki vagy kontinentális eredetû levegõ beáramlása a Kárpát-medencébe, tehát fõként óceáni eredetû levegõ áramolhat be.
Ha ilyen szempontból nézzük a hõmérsékleti fáklyát, akkor annyira nem is valóságtól elrugaszkodó... pláne, ha az elõzõ 2-3 év GFS archivumaiban kutakodunk, ahol számtalan olyan példát találunk, hogy alacsony légnyomás, 0 fokos T850hPa, gyenge-mérsékelt szellõ mellett 10-14 fokos maximumok születtek.
Ezen kívül majdnem biztos, hogy csak az ország déli-keleti felében akad lehetõség a tartos negatív anomália mérséklõdésére, vagy gyenge pozitív tartományba kerülésére... északon-északkeleten sokkal kisebb az esély.
Ugyan hosszútávon egy bizonyos rácspont felett tényleg nem érdemes talaj-hõmérsékleti fáklyát nézni, de teljes mértékben visszautasítható az az álláspont, hogy teljesen tévút lenne!
Érdemes felkutatni az elõzõ 2-3 tél idõjárási archívumait, megvizsgálni azokat az idõintervallumokat, amikor pozitív hõmérsékleti maximumok és enyhe minimumok születtek. Télen nem kell rajta meglepõdni, hogy ezek 90-95%-a olyan idõszakban következett be, amikor folyamatosan sûrû izobárrendszerben, vagy ciklon közelében helyezkedtünk el... vagy éppen zonalitás volt!
Kell venni a fáradtságot, és meg kell nézni a nyomási fáklyát a hõmérséklet mellé, valamint a T850hpa hõmérsékletet..., sõt még a 500hPa geopotenciál is sok információt hordoz magában azt a kérdést illetõen, hogy mennyire tévút a talaj-hõmérsékleti fáklya.
Kisebb körültekintést követõen választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy a rácspont felé áramló légtömeg az eredetét tekintve honnan származik (kontinentális, hidegpárnás, óceáni, sarkvidéki), ebbõl következtethetünk a légoszlop állatporgörbéjére. Ha erre következtettünk, akkor megvizsgáljuk a T850hPa-t... és megnézzük, hogy akad e irreálisan rossz perturbáció a talaj-hõmérsékleti fáklyán!
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy +240 órára tizedesjegyre pontosan el kell hinni, amit a GFS mutat, hanem azt, hogy választ kaphatunk arra, mennyire lehetnek reálisak az értékek.
Természetesen a perturbált tagok bizonyos része nem lát kisebb volumenû ciklonokat és a fõfutás se 180 óra felett, de régóta letisztult makroszinoptikus felállás látszik...: február elejéig nem látszik sarkvidéki vagy kontinentális eredetû levegõ beáramlása a Kárpát-medencébe, tehát fõként óceáni eredetû levegõ áramolhat be.
Ha ilyen szempontból nézzük a hõmérsékleti fáklyát, akkor annyira nem is valóságtól elrugaszkodó... pláne, ha az elõzõ 2-3 év GFS archivumaiban kutakodunk, ahol számtalan olyan példát találunk, hogy alacsony légnyomás, 0 fokos T850hPa, gyenge-mérsékelt szellõ mellett 10-14 fokos maximumok születtek.
Ezen kívül majdnem biztos, hogy csak az ország déli-keleti felében akad lehetõség a tartos negatív anomália mérséklõdésére, vagy gyenge pozitív tartományba kerülésére... északon-északkeleten sokkal kisebb az esély.