BÚÉK mindenkinek! Hó eleje van, tehát jön a szezonális fejtegetés.
Remélem nem lesz hosszú, de ha mégis, elõ az üdcsivel és nasival nevet - Ez még tegnap éjjel készült nevet

Néhány adat, hogy lássuk hol vagyunk, honnan indulunk. ( Fõleg, hogy szóba került lejjebb...)

December utolsó napjaiban, január elsõ néhány napjában az átlagos országos maximum 2-3 fok körül van. Az átlagos országos minimum -2, -3 fok. Január közepe felé haladva (kb. 5-tõl, 10-ig) az átlagos maximum 1-2 fok, átlagos minimum – továbbra is országos - -4 fok körül mozog. Január közepétõl pedig emelkedik. Az átlagos napi középhõmérséklet kitalálható a fenti adatokból, hogy 0, -1 fok között mozog mostanság.

Ehhez képest az elmúlt napokban a maximum hõmérséklet volt, hogy néhol közel 10 fokkal is elmaradt az ilyenkor megszokottól. A napi középhõmérséklet pedig mintegy 5-8 fokkal van/volt az átlag alatt:
Link
Link

Ha most pozitív anomália lenne ilyen arányba, jó páran elkönyvelnék, hogy brutál meleg lesz a hónap... Nos akkor most elkönyvelhetnénk, hogy brutál hideg lesz a január?

Az elõttünk álló napokban 850 hPa-os szinten „egész” Európa felett átlagosnál hidegebb lesz a légkör:
Link
Link
Link

Európa északi és keleti részein van is mit ledolgoznia az idõjárásnak, ahol bizony az utóbbi három hónapban a megszokottnál melegebb volt az idõ:
Link

Habár a Botteni-öböl és a Finn-öböl még jégmentes volt az elmúlt napokban, a rendkívüli hidegnek köszönhetõen megindulhat a jegesedés:
Link
Az 1-4 °C-os vízhõmérséklet az elõttünk álló egy hétben kellõképpen hûlhet – a következõ jó egy hétben mintegy 5 fokkal maradnak el az átlagos hõmérséklettõl 850 hPa-on:
Link
Link
Link
Tõlünk északra és keletre is már összefüggõ hótakaró alakult/alakul ki:
Link
Link
120 óra múlva:
Link
Erre a hóval borított felszínre érkezik rá a következõ adag hideg levegõ:
Link
Erre áramlik rá a további hideg és ebbõl kapunk mi is keveset. Így nem csoda, hogy január 7-én még köd nélkül is lehet, hogy lesz hely ahol a napi középhõmérséklet a -10 fokot sem éri el.

Nálunk január 8-10-ig az átlagosnál több fokkal hidegebb levegõ kvázi garantált:
Link
Link
Link

A Karácsonykor érkezõ hideg levegõre rácsúszó anticiklon beindította a hidegpárna képzõdését. A hidegpárnának köszönhetõen immáron 6.(7.) napja van -4 fok alatt Budapest napi középhõmérséklete, így HRHI-ról beszélhetünk már. A holnapi nap folyamán várhatóan nem megy e fölé és a következõ 6-8 napban is esélyes, hogy végig -4 fok alatt maradjon. Ha ez így lenne, akkor még akár egy 14-16 napig tartó HRHI alakulhatna ki, amely rendkívül ritka.
Link

Ráadásul jövõ hét közepén néhol a napi középhõmérséklet -10 fok közelében, vagy akár az alatt alakulhat.
Link

1948 óta 32 HRHI fordult elõ – a mostani a 33. és mindössze 8 volt ezek közül 10 napon túli.
(1 db volt a következõ élettartamúakból: 11, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 21 napos.)
December utolsó dekádjában, illetve január elsõ dekádjában képzõdõ HRHI-k átlagos élettartama 8-10 nap – ez nagy valószínûséggel meg lesz, ha nem szakad meg a -4 fok alatti napi közepek sora.

Ráadásul a mostani – kvázi januári - HRHI kialakulása továbbra is igazolja a HRHI-k/HRHI-s aktív-inaktív idõszakok multi-dekadális oszcillációját/fluktuációját.
A mostani télközepi HRHI „korszak” a 2003/2004-es téllel kezdõdött és ha hasonlóan fog zajlani, mint az utolsó kettõ „korszak” (1950-es évek közepétõl a 60-as évek végéig és a 78/79-el kezdõdõ 90-es évek elejéig tartó), akkor még 2015-ig pár újabban még jó eséllyel lehet részünk. (Ugyan december elején és februárban is elõfordul HRHI kialakulás, de a télközepi, kvázi januárra esõ HRHI-khoz képest számuk kevesebb.)

A modellek elég szépen adják a hónap elsõ dekádjára a kemény téli hideget, majd a hónap közepén a szokásos „változékonyságba” hajlást, az „átmeneti” enyhülési folyamatot. A hónap vége felé, február elejére újabb „támadási szándékot” várok a hideg légtömegek részérõl. Miért? Mert furcsa módon eddig – elmúlt bõ egy hónapban és látszólag tovább is – a szokásos forgatókönyvek alapján történnek a dolgok: november végi lehûlés, enyhe december elõ, hónap végére komolyabb lehûlési sor és HRHI kezdet december legvégén, január elején, majd a szokásos január közepi „lágyulás”. Ha ezt továbbra is így folytatja, akkor a fentebb várt forgatókönyv esélyes. De ez abból is kikalkulálható, hogy azért 2-4 hetente egy-kis változással elõruccan a légkör.

Azt már tudjuk, hogy a december durván 2 fokkal zárt 2m-en az átlag felett, míg a 850 hPa-on átlagos volt. A január várhatóan 2m-en negatív anomáliával zár majd. Ennek oka, hogy a hónap elsõ dekádja, mintegy 4-6 fokkal hidegebbnek valószínû a havi átlagnál. A második dekád jó eséllyel lehet átlagos, ami alapján a hónap jó 20 napja még így is 2-4 (5) fokkal átlag alatt maradhatna. Ha az utolsó dekád is átlagosnak megfelelõen alakul még akkor is durván 1-2 fokkal alakulhat átlag alatt. Vagyis a december és a január együtt közel átlagos középhõmérsékletet hozhat ki, hacsak nem alakul a január középhõmérséklete egész hónapban jócskán átlag alatt.

A QPW4 modell friss futása továbbra is számol az Európa északi, keleti részén lévõ pozitív és ugyanakkor a délnyugat-európai negatív anomália számottevõ gyengülésével:
Link

Az enyhülés megvalósulásának megoldási forgatókönyvét láthatjuk már a modellek futásaiban, hiszen jelentõs mértékû lehûlés érte el Európa északi, északkeleti tájait, valamint Európa középsõ vidékeit is. Ahogy fentebb említettem az összefüggõ hótakaró és a várhatóan befagyó Botteni-öböl és Finn-öböl fölé áramló hideg légtömegek alul jelentõsen tovább hûlhetnek a kisugárzás következtében. Így elsõsorban Európa északkeleti részein van esély a hideg tartósabb megmaradásának, vagy annak csak rövid idejû átmeneti gyengülésének. A QPW4 ezt a verziót támogatná. Vagyis az északkeleti tájakon az eddigi komoly pozitív anomália jelentõsen gyengülne, sõt meg is szûnne és némi esély van, hogy átlagosnál hidegebb szezon legyen:
Link
Gyakorlatilag a tél második felétõl nagyobb százalékkal számol átlagosnál hidegebb szezonális idõszakkal (~40-45%), mint melegebbel (~30 %):
Link
Szóval a skandináv-félszigeti térségben „normalizálódni” látszik a helyzet, sõt könnyen lehet, hogy esetleg átlag alá megy szezonális szinten a 850hPa középhõmérséklete. (Ez a folyamat párhuzamban lenne egy alsó sztratoszférikus melegedési eseménnyel.)
( Ezt az irányvonalat a QPW4 egyébként 1-2 hónappal ezelõtti futásában is felvázolta.)

Egyébként a brit Met Office is a tél további részében átlagosnak mondható hõmérséklettel kalkulál Európa jó részére – átlagosnál melegebbel Európa délkeleti részeire. (A tél további része alatt a január és február átlagát kell érteni.)
Link