A fáklyára tekintve nem lehet nem észrevenni, hogy az év utolsó napjaiban erõteljes melegedés indul meg, legalábbis a magasban. Az ENS átlag szerint, a 29-i -9 fokos T850 másnapra már -5 fokig emelkedik egy hirtelen ugrással, majd ezt követõen a melegedés visszafogott ütemben zajlik egészen jan. 3-ig (T850 = 0 fok), amikor is a fáklyán a tagok iszonyatosan elkezdenek szóródni.

Mivel a hidegpárnák kialakulásához nem sokat konyítok, ezért sok fogalmam nincs arról, hogy a magasban történõ enyhülés hogyan fog érvényesülni a felszín közelében. Azt viszont nehéz lenne nem észrevenni, hogy az enyhülés akkor kezdõdik, amikor a brit/skandináv Ac központja behúzódik a Kárpát-medence fölé. Én személy szerint kétféle módon tudom elképzelni hidegpárna kialakulását (pusztán paraszti logikára támaszkodva, aztán lehet, hogy nagy kamu amit írok): valahonnan beáramlik a felhõzet a medence fölé, aztán az áramlás megszûnik és a felhõzet itt ragad fölöttünk; vagy a felszín közelében köd alakul ki, aztán ez megemelkedve alakítja ki a hidegpárnát.

Akárhogy is, de a nedvesség és a fokozott légmozgás hiánya szerintem nem árt a dologhoz, na meg a Td/T hasonlósága sem. Jan. 2-ig az operatív jól együtt fut a tagokkal, így bátorkodtam megnézni a felsorolt paraméterek elõrejelzéseit. Ezek alapján én azt mondanám, hogy több napos, az egész országot érintõ hidegpárnás idõszak nem fog kialakulni. Keddtõl kezdõdõen megnövekszik ugyan a ködhajlam, de ez szerintem csak a szokásos, gyakran ködös területeket fogja érinteni. Bizonyos országrészek fölött el tudom képzelni egy-egy napra inverziós felhõzet kialakulását, ennél konkrétabbat nem merek mondani. Talán benne van a pakliban egy ÉK/DNy kontraszt kialakulása emiatt.

Az operatív az év elejére berakott valami kis teknõt, meg érintõ peremciklont, kevés csapadékkal (esõ), ezzel nem foglalkoznék.

Jan. 3-tól tehát erõsen nyílik a fáklya, az ENS átlag 2 nap alatt 9 fokot zuhan. Nézzük meg a tagokat 240 h-nál. Amiben mindegyik egyetért, az az ÉKEu./ÉNySzib. hidegmag kialakulása. Emellett a tagok nagy részén az látszik, hogy Izland és Grönland térségében többközpontú AC alakulhat ki, ami a tagok jelentõs részén ráadásul összekapcsolódik egy Azori AC-val, így Európa Ny-i partjainál egy hosszan elnyúló blokkoló terület alakulna ki, szerintem a blocking esélye megvan 95 %. Az áramlási irány adott: északi vagy ÉK-i. A tagokon a hidegöblítés iránya, mértéke nagy változatosságot mutat, az ENS átlag szerint a -10 fok 850-en kicsit bejönne ÉK-re, tehát az ünnepi hidegbetöréstõl nem lenne sokkal durvább a magasban, viszont jó pár fokkal alacsonyabb felszíni T-kre érkezne, mint elõdje.

Kifejlett medivel csak 1-2 tag számol, alacsony nyomású teknõt viszont kb. a tagok harmadán fel lehet fedezni, változatos területi eloszlásban.

Összefoglalva (12.29.-01.05.): szerintem a jövõ hét elsõ felében kicsivel az átlag alatti idõjárás lesz a jellemzõ, elsõsorban a reggeli alacsony Tmin-ek miatt. Hétfõtõl a magasban melegedés kezdõdik, a ködhajlam fokozódik és lesznek olyan területek (szerény tapasztalataim alapján jó eséllyel a Mátraerdõ területe, ill. az ÉK-i országrész) ahol a köd nappal is megmarad, de nagy területre kiterjedõ, igazi hidegpárnás idõre nem számítok. Nagyjából így képzelem el a T-ket a hét második felére: ködös részek -1,0 fok, máshol 4-6 fok (szerintem nem lesz zavartalan a napsütés sehol, mert akkor mehetne ez feljebb is). Jan. 3-tól erõs lehûlésre számítok, kevés csapadékkal, hózáporokkal, mediciklon kialakulására 10 %-nál nagyobb esélyt nem látok jelenleg.

Elnézést a hosszért, ha esetleg nagy baromságokat írtam (fõleg a hidegpárnával kapcsolatban), akkor légyszi' javítsatok ki!