Meteorológiai esélylatolgatások
A hosszútávú tendenciákat figyelembe véve valamit azért mindenképpen megállapíthatunk és viszonylag jó bizonyossággal.
Nevezetesen, hogy a hónap utolsó dekádjára jó eséllyel átlagos, vagy kevéssel az alatti hõmérséklet jellemezheti térségünket.
A kelet-európai és azori anticiklon egy "rövid idõre" összekapcsolódik térségünk felett:
Link
Az anticiklonok kapcsolódása során hazánk a délkeleti anticiklonális területre helyezkedik, a Balkán-félsziget keleties, északkeleties áramlásba kerülne egy idõre. A Balkán-félsziget fölé prognosztizált hideg levegõ átlagosnál hûvösebb lenne - mely északnyugatról származik részben és keveredik a kelet felõl érkezõvel:
Link
Azt ne felejtsük el azonban, hogy ugyan kontinentális eredetû a levegõ, DE jelenleg a Kelet-európai-síkságon - legalábbis azon részén, ahonnan érkezne a levegõ - még nincs olyan hótakaró, amely az igazi "lábas hideg" kialakulását segítené:
Link
Jó példa erre a tegnap déli felszállások a Kelet-európai-síkságról. Mindkét állomás esetén anticiklonális az idõ.
Ezen állomás esetében van hó a felszínen:
Link
A T850-es 3 fok körüli értékhez képest lent -5, -6 fok van.
Ezen két állomásnál nincs gyakorlatilag hó a felszínen:
Link
Link
Látszik, hogy a hõmérséklet az alsó egy, másfél km-ben alig 1-2 fokos különbséget leszámítva alig változik.
Ennyire sokat számít a "lábas" hideg kialakulásában, hogy hófelszín felett halad végig a kontinentális hideg vagy sem.
Mindezek ellenére, ahogy már Derick, Snowhunter, Koczkás is elmondta ilyen irányból érkezõ légtömeg esetén a T850-hez viszonyítva a T2m szinte teljesen más, mint egy északnyugat felõl érkezõ légtömeg esetében.
Az keleti, észekkeleti áramlást és, hogy egy-két fokkal átlagosnál hidegebb levegõ érkezik nem csak térségünkbe, már korábban is számolta a GFS - bõven 200 órán túl.
Koczkásnak és a többieknek, akik felhívják a figyelmet, hogy az egyes futásokat az ENS tagokkal kell figyelembe venni, illetve nem egy-egy futás fáklyáját kell kiragadni, hanem több futást érdemes együtt nézni, nagyon jó a meglátásuk. Erre egy jó példa, hogy a 9-ei, 10-e fõfutások (00, 12Z) együttes - multi-ensemble - elõrejelzése szépen megadta azt a tartományt, ahol még most is a fáklya tagjai futnak - 3-4 nappal késõbb.
Koczkás által mutatott 4 futást (2 mellék és 2 fõfutás, vagyis egy nap futásai együtt):
Link
És a korábban említett pár nappal ezelõtti 4 fõfutásból számolt 80+4 tagú fáklya:
Link
Felismerhetõ, hogy az átlag dec. 20 körül -5 fokon fut, és a mostani futásoknál is. A legutóbbi együttes fáklyán Karácsony körül +5 és -10 fok között mozognak a fáklya tagok, ahogy pár nappal korábban is ugyanerre az idõre.
Még egy példa arra, hogy a modell elõrejelzéseket közép és hosszútávon az ens tagokkal együtt - gyakorta több futást figyelembe véve - érdemes nézni. Nagyon jól igazolható, hogy durván 5-7 napon túl az operatív futások (ez az ami nézhetõ 384 óráig a wetterzentrale-n és zöld színû a fáklyán) nagyobb hibával adják vissza a valóságot, mint az együttes elõrejelzés átlaga.
Szóval a példa.
Dec. 18. és 23. közötti idõszakot tekintve látható az elõrejelzésben, hogy az azori és kelet-európai-síksági AC-k összekapcsolódnak, kvzái hidat képezve Európa felett és ennek déli, délkeleti peremén leginkább a Balkán-félszigetet az érintve átlagosnál hidegebb levegõ helyezkedik majd el - északnyugat felõl leszakadó hideg légtömeg kicsit vegyül a kelet felõl érkezõvel:
Link
Link
Link
Link
10-ei és 11-ei fõfutások ensemble átlaga, de még a 4 db kontroll futás átlaga is adta ezt a folyamatot - holott nekik ez bõven a 10-14 napos intervallumba esik:
Link
A panel bal oldali három ábráján színezéssel az átlaghoz képesti T850 anomália látható az adott idõszakokra, valamint a tengerszinti légnyomás - 4 fõfutás összesen 80 perturbált tagjának átlagából számolva.
A panel jobb oldalán ugyanez, csak a 4 kontroll átlagából számolva.
Ha ugyenezt úgy nézzük meg, hogy 160 darab perturbált és 8 kontroll futást vizsgálunk, gyakorlatilag hasonló képet kapunk:
Link
Ez utóbbi a 8-ai, 9-ei, 10-ei és 11-ei fõfutásokból készült.
Annak ellenére, hogy látszólag hektikus a GFS futásról futásra, mégis az látszik, hogy makrovonalakban nagyon szépen adta a dolgokat.
Az ENS tagokat és az ENS átlagot is el lehet érni a wetterzentrale-n és nagyon hasznos információval tudnak szolgálni.
Ami december átlagát jelenti. Az elmúlt bõ 10 nap átlaga 850hPa-on 2, 2,5 fokkal melegebb az átlagosnál. Országos viszonylatban átlagosan 3-4 fokkal van melegebb az átlagnál.
Figyelembe véve a GFS ENS átlagot a december 850 hPa-on -0,5 és +1 fokos értékkel zárhat. 2m-en hasonló lehet az havi közép. Én ezen értékközre számítok december havi középként és ez normális érktékköznek számít.
Nevezetesen, hogy a hónap utolsó dekádjára jó eséllyel átlagos, vagy kevéssel az alatti hõmérséklet jellemezheti térségünket.
A kelet-európai és azori anticiklon egy "rövid idõre" összekapcsolódik térségünk felett:
Link
Az anticiklonok kapcsolódása során hazánk a délkeleti anticiklonális területre helyezkedik, a Balkán-félsziget keleties, északkeleties áramlásba kerülne egy idõre. A Balkán-félsziget fölé prognosztizált hideg levegõ átlagosnál hûvösebb lenne - mely északnyugatról származik részben és keveredik a kelet felõl érkezõvel:
Link
Azt ne felejtsük el azonban, hogy ugyan kontinentális eredetû a levegõ, DE jelenleg a Kelet-európai-síkságon - legalábbis azon részén, ahonnan érkezne a levegõ - még nincs olyan hótakaró, amely az igazi "lábas hideg" kialakulását segítené:
Link
Jó példa erre a tegnap déli felszállások a Kelet-európai-síkságról. Mindkét állomás esetén anticiklonális az idõ.
Ezen állomás esetében van hó a felszínen:
Link
A T850-es 3 fok körüli értékhez képest lent -5, -6 fok van.
Ezen két állomásnál nincs gyakorlatilag hó a felszínen:
Link
Link
Látszik, hogy a hõmérséklet az alsó egy, másfél km-ben alig 1-2 fokos különbséget leszámítva alig változik.
Ennyire sokat számít a "lábas" hideg kialakulásában, hogy hófelszín felett halad végig a kontinentális hideg vagy sem.
Mindezek ellenére, ahogy már Derick, Snowhunter, Koczkás is elmondta ilyen irányból érkezõ légtömeg esetén a T850-hez viszonyítva a T2m szinte teljesen más, mint egy északnyugat felõl érkezõ légtömeg esetében.
Az keleti, észekkeleti áramlást és, hogy egy-két fokkal átlagosnál hidegebb levegõ érkezik nem csak térségünkbe, már korábban is számolta a GFS - bõven 200 órán túl.
Koczkásnak és a többieknek, akik felhívják a figyelmet, hogy az egyes futásokat az ENS tagokkal kell figyelembe venni, illetve nem egy-egy futás fáklyáját kell kiragadni, hanem több futást érdemes együtt nézni, nagyon jó a meglátásuk. Erre egy jó példa, hogy a 9-ei, 10-e fõfutások (00, 12Z) együttes - multi-ensemble - elõrejelzése szépen megadta azt a tartományt, ahol még most is a fáklya tagjai futnak - 3-4 nappal késõbb.
Koczkás által mutatott 4 futást (2 mellék és 2 fõfutás, vagyis egy nap futásai együtt):
Link
És a korábban említett pár nappal ezelõtti 4 fõfutásból számolt 80+4 tagú fáklya:
Link
Felismerhetõ, hogy az átlag dec. 20 körül -5 fokon fut, és a mostani futásoknál is. A legutóbbi együttes fáklyán Karácsony körül +5 és -10 fok között mozognak a fáklya tagok, ahogy pár nappal korábban is ugyanerre az idõre.
Még egy példa arra, hogy a modell elõrejelzéseket közép és hosszútávon az ens tagokkal együtt - gyakorta több futást figyelembe véve - érdemes nézni. Nagyon jól igazolható, hogy durván 5-7 napon túl az operatív futások (ez az ami nézhetõ 384 óráig a wetterzentrale-n és zöld színû a fáklyán) nagyobb hibával adják vissza a valóságot, mint az együttes elõrejelzés átlaga.
Szóval a példa.
Dec. 18. és 23. közötti idõszakot tekintve látható az elõrejelzésben, hogy az azori és kelet-európai-síksági AC-k összekapcsolódnak, kvzái hidat képezve Európa felett és ennek déli, délkeleti peremén leginkább a Balkán-félszigetet az érintve átlagosnál hidegebb levegõ helyezkedik majd el - északnyugat felõl leszakadó hideg légtömeg kicsit vegyül a kelet felõl érkezõvel:
Link
Link
Link
Link
10-ei és 11-ei fõfutások ensemble átlaga, de még a 4 db kontroll futás átlaga is adta ezt a folyamatot - holott nekik ez bõven a 10-14 napos intervallumba esik:
Link
A panel bal oldali három ábráján színezéssel az átlaghoz képesti T850 anomália látható az adott idõszakokra, valamint a tengerszinti légnyomás - 4 fõfutás összesen 80 perturbált tagjának átlagából számolva.
A panel jobb oldalán ugyanez, csak a 4 kontroll átlagából számolva.
Ha ugyenezt úgy nézzük meg, hogy 160 darab perturbált és 8 kontroll futást vizsgálunk, gyakorlatilag hasonló képet kapunk:
Link
Ez utóbbi a 8-ai, 9-ei, 10-ei és 11-ei fõfutásokból készült.
Annak ellenére, hogy látszólag hektikus a GFS futásról futásra, mégis az látszik, hogy makrovonalakban nagyon szépen adta a dolgokat.
Az ENS tagokat és az ENS átlagot is el lehet érni a wetterzentrale-n és nagyon hasznos információval tudnak szolgálni.
Ami december átlagát jelenti. Az elmúlt bõ 10 nap átlaga 850hPa-on 2, 2,5 fokkal melegebb az átlagosnál. Országos viszonylatban átlagosan 3-4 fokkal van melegebb az átlagnál.
Figyelembe véve a GFS ENS átlagot a december 850 hPa-on -0,5 és +1 fokos értékkel zárhat. 2m-en hasonló lehet az havi közép. Én ezen értékközre számítok december havi középként és ez normális érktékköznek számít.