Azt hiszem, hogy a téma eldönthetõ legyen el kéne végezni egy olyan vizsgálatot, amelyben egy Észak-Amerikában lefolyó hideg hullám után megvizsgáljuk hogyan változik a NAO. A leírtak alapján a NAO-ban tükrözõdnie kell. A vizsgálat során nem az utóbbi évek dec. 1-tõl, febr. 28-ig tartó idõszakát vizsgálnánk, hanem 1948-tól. Ha van bármi féle kapcsolat annak kimutathatónak kell lennie mindkét fajta makroszinoptikus rezsim és éghajlat alatt - vagyis a mini jégkorszak alatt ('50-es, '60-as évek), amikor is zömében meiridionális volt az áramlás és a késõbbi rendkívül zonális iõdszakban ('80-as évek vége, '90-es évek) is.
A vizsgálat során azt néznénk, hogy hány nappal késõbb változik a NAO a hideg betörés után és az hogy oszlik el. Ha igaz az elmélet, egy adott idõszakban kimagaslónak kéne lennie a gyakoriságnak. Ezzel azonban nem lenne vége a vizsgálat, ugyanis azt is elemezni kell, hogy mennyi ideig áll fenn egy-egy makroszinoptikus helyzet. Ugyanis nekem fura, hogy 2-3 hét múlva beindul a zonalitás az az amerikai betöréshez kötõdik. 2-3 hétig nagyon de nagyon ritkán tart, egy-egy makroszinoptkus helyzet. Gyakorlatilag 7-10-14 naponta ezek váltakoznak és 3 hét alatt meg pláne, szóval nekem itt sántít a dolog, meg a korábbiakban is.
Ha lesz idõm megpróbálom elvégezni ezt a vizsgálatot mihamarabb és akkor végre eldõl végleg ez a kapcsolati dolog. Lesz egy objektív számszerû vizsgálat, amely vagy alátámasztja, vagy nem. Persze, ha így megfelelõ?