Egy ideje már lehet hallani, innen onnan, hogy ilyen "... " ez, illetve olyan "..." az és hogy eddig lehet használni és pont kész tovább nem. Gondoltam utánajárok és keresek valami verifikációt az operatív és ENS átlagra vonatkozóan. Örömmel közlöm találtam egyet, amely az ECMWF, MSC és NCEP GFS EPS (Ensemble Prediction System) -ét hasonlítja össze:
A Comparison of the ECMWF, MSC, and NCEP Global Ensemble Prediction Systems
Absztrakt:
Link
Egyik lényeges verifikációs paraméter:
Link
A képen egy PAC (Pattern Anomaly Correlation) elemzés látható. Vagyis egy olyan elemzés eredménye, hogy az elõrejelzett térbeli anomália-mezõ mennyire hasonlít x idõben a valósan bekövetkezettre.
Jelen esetben az északi hemiszféra 500 hPa-os geopotenciál anomáliáját vizsgálták. (Azért jó ez a paraméter, mert az 500-as geopot jó kapcsolatban áll a tengerszinti légnyomással és a 850 hPa-os hõmérsékleti mezõvel is.)
10 napra elõre vizsgálták, hogy x idõre elõrejelezve mennyire hasonlított a valós anomália mezõre.
A vizsgálati idõszak három hónapra terjed ki 2002-re vonatkozóan.
Az ábrán a pötyös vonalak az operatívhoz tartozó görbék, a folyamatosak az ensemble átlaghoz.

Összeségében
Mind a három modell (operatív és EPS is) 3-5 napig nagyon jó elõrejelzést ad, 5-7 napig jónak mondható, 7-10 napig informatív elõrejelzést adnak - vagyis még szignifikáns kapcsolat mutatkozik a tényleges és elõrejelzett mezõk között, és többlet információval szolgálnak mintha az adott idõszaknak megfelelõ éghajlati átlagot mondaná az ember. Ez utóbbi arra utalna, hogy nagy vonalakban a fõbb makroszinoptikus elrendezõdéseket valamelyest látják még a modellek.
Általában egy anticiklon hosszabb életû mint egy ciklon, a ciklonok élettartama 5-7-10 nap körül mozog. Feltehetõ, hogy 5-7 napon túl - a meglévõ ciklonok megszûnését követõen a kialakuló újabb légnyomási képzõdmményeket még nem tudják jól visszaadni.

Részleteiben
2-4 napra elõre az ECMWF és NCEP GFS között szignifikáns különbség nincs igazából sem operatív, sem EPS-ek között. Vagyis, hogy ECMWF sokkal jobb lenne mint a GFS, vagy épp fordítva nem jelenthetõ ki egyértelmûen. A két modellen ezen idõintervallumon belül jól és hasonlóan dolgozik. (Az más kérdés, hogy egy-egy szituációt melyik fogja meg jobban, illetve részletekbe menõen egyikben ez vagy az hogy van parametrizálva, leírva.)
3-4 napon túl megmutatkozik a különbség, hogy az ECMWF valamelyest jobb - nem sokkal - mint az NCEP GFS, de ez inkább az EPS átlagra igaz, mintsem az operítvokra, ugyanis azok között továbbra sincs számottervõ különbség. Ennek feltehetõ oka, hogy az ECMWF-nél az EPS szám 50 darab, míg az NCEP GFS-nél csak 20.
5., 6. naptól kezdõdõen az operítvok idõ elõrehaladtvál rosszabbak, mint az EPS átlagok és 9., 10. napra már számottevõ a különbség.
9., 10. naptól kezd ellaposodni a görbe. Ezen az ábrán már nem látható, de a négyzetes hibák elemzésénél kiderült, hogy durván 9., 10. naptól 20-25 napig szinte alig változik a hiba nagysága, majdnem hogy konstansnak áll be. Ez olyan szempontból lényeges, hogy egy 10-11 napra szóló elõrejelzett mezõ hasonló hiba nagysággal találja el általában a valós mezõt, mint egy 15., vagy éppen 20. napra vonatkozó. Emiatt folynak kutatások, vizsgálatok hogy 30 napra készüljenek EPS-ek és ezekbõl hetes anomália várakozások készülhessenek.

Röviden tömören
2-4 napra elrõe hasonlóan jók a modellek, utána az EPS átlagokban mutatkozik számottevõ eltérés és ez utóbbi esetében 4-5 napon túl 9., 10. nappig az ECMWF EPS mutatkozik jobbnak.
4., 5. napon túl az EPS átlagok megebízhatóbb információval szolgálnak, mint az operítavak.