Meteorológiai esélylatolgatások
Véleményem szerint az európai idõjárást több dolog is befolyásolja, és mindegyik szoros kapcsolatban van egymással.
Ugyebár az európai idõjárást két dolog determinálja érdemben, az egyik az észak atlanti térségben tapasztalható ciklon aktivitás a másik az európától északra felgyülemlett hideg sarkvidéki levegõ. Ennek egyik legsarkalatosabb pontja a golf áramlás.
Két részre bontanám a dolgot, egyrészt a ciklon aktivitásra, másrészt a srakvidéki hidegre. A ciklon aktivitás a nagy hõkontrasztból adódik, amit ugye két dolog befolyásol, egyrészt, mennyi hõt szállít a golf az észak atlanti trérségbe, illetve, az odaszállított hõmennyiségre mennyivel hidegebb levegõ áramlik. Kisebb hõkontraszt, kisebb ciklon tevékenység, nagyobb esély a "blockingra" nagyobb kontraszt, erõsebb ciklon tevékenység, kisebb esély a "blockingra".
Mindehhez persze két dolog kell. Ha gyengébb a golf áramlat, azaz átlag vagy az alatti a hõmérséklet a golf feltöltõdési zónájában, az atlanti térség egyenlítõi régiójában, akkor akár egy hidegebb észak-atlanti hõmérséklet sem indít erõsebb ciklon genezist, míg ha átlag feletti ezen régió, akkor akár ez is elõ fordulhat, hogy az átlagnál melegebb az észak-atlanti térség, mégis sorra pattannak ki az alacsony nyomású képzõdmények.
Ez szorosan kapcsolódik ahhoz, amit többen is felvetettek, hogy amerikai hidegbetörés esetén 2 hét múlva itt a tavasz, feltéve ha nem kevesebb az átlagnál a golf áramlat által szállított energiamennyiség. Szintén ebbõl adódik a sarkkör európai részénél a jegesedés is, ha alapból kevesebb energiát visz a golf, és netán még így is erõs az észak atlanti idõjárási tevékenység, akkor az (a ciklonok hûtõ hatásából adódóan) európai sarkköri területen rohamosan hízni kezd a jég. Ami szintén hatással van az idõjárásunkra, de "csak" harmadik áttétellel.
Ha kevesebb a tovább hûtõ tényezõ akkor is nõ a jég, csak jóval lassabban ( blocking esetén általában Grölandtól keletre erõsebb a ciklon tevékenység, az erõs hullámzás,és szél miatt nehezebben gyarapodik). Ha viszont az egyenlítõrõl szállított energia több az átlagosnál, és ennek ellenére kialakul blocking ( lehetséges, ha nem érkezik fölé hidegebb levegõ, kisebb az esélye, de lehetséges ), akkor a sarkkörön szépen elkezd apadni a jég ( erõs ciklon tevékenység miatt, tetézve az oda érkezõ többlet energiával).
Ez utóbbi helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A sarkkörön felgyülemlet hideg szintén szükséges egy télies idõ kialakulásáért, hiszen, felhalmozódott hideg hiányában nincs mibõl táplálkozó hidegbetörés. Erõs atlanti ciklon tevékenység alatt hízni tud a jétakaró, kifejezetten akkor, ha kevesebb a golf által szállított energia.
A folymatnak ez csak egy apró része, mert rengeteg nyitott kérdés van még:
mitõl gyengülhet a golf áramlat, egy esetlegesen melegebb egyenlítõi idõjárás esetén, mitõl és hogyan lehetséges hideg levegõ bejutása az észak atlanti térségbe, mennyit hûthetnek az amerikai hurrikánok, a hurrikánok kipattanásának helyei, mozgásuknak irányai miként befolyásolják a golf áramlatot, illetve talán a legfontosabb kérdés: az összes tényezõ közül melyik az ok és melyik az okozat ...
Összesítve szerintem egy kifejezetten télies idõjárás elõfeltétele egy pár héttel korábban kialakult erõs észak atlanti ciklon tevékenység, amit kedvezõ esetben követ egy blocking helyzet.
Az idõjárás kiszámíthatatlanságát bizonyítja, hogy még ez sem jelent fixen téli idõjárást a Kárpát-medencében, hiszen a hidegleszakadás iránya is erõsen kérdéses, havazásról pedig inkább nem is ejtek szót.
(amatõrségembõl adódóan lehetnek szakmai tévedések az okfejtésemben, ez esetben elnézést a félrevezetésért)
Ugyebár az európai idõjárást két dolog determinálja érdemben, az egyik az észak atlanti térségben tapasztalható ciklon aktivitás a másik az európától északra felgyülemlett hideg sarkvidéki levegõ. Ennek egyik legsarkalatosabb pontja a golf áramlás.
Két részre bontanám a dolgot, egyrészt a ciklon aktivitásra, másrészt a srakvidéki hidegre. A ciklon aktivitás a nagy hõkontrasztból adódik, amit ugye két dolog befolyásol, egyrészt, mennyi hõt szállít a golf az észak atlanti trérségbe, illetve, az odaszállított hõmennyiségre mennyivel hidegebb levegõ áramlik. Kisebb hõkontraszt, kisebb ciklon tevékenység, nagyobb esély a "blockingra" nagyobb kontraszt, erõsebb ciklon tevékenység, kisebb esély a "blockingra".
Mindehhez persze két dolog kell. Ha gyengébb a golf áramlat, azaz átlag vagy az alatti a hõmérséklet a golf feltöltõdési zónájában, az atlanti térség egyenlítõi régiójában, akkor akár egy hidegebb észak-atlanti hõmérséklet sem indít erõsebb ciklon genezist, míg ha átlag feletti ezen régió, akkor akár ez is elõ fordulhat, hogy az átlagnál melegebb az észak-atlanti térség, mégis sorra pattannak ki az alacsony nyomású képzõdmények.
Ez szorosan kapcsolódik ahhoz, amit többen is felvetettek, hogy amerikai hidegbetörés esetén 2 hét múlva itt a tavasz, feltéve ha nem kevesebb az átlagnál a golf áramlat által szállított energiamennyiség. Szintén ebbõl adódik a sarkkör európai részénél a jegesedés is, ha alapból kevesebb energiát visz a golf, és netán még így is erõs az észak atlanti idõjárási tevékenység, akkor az (a ciklonok hûtõ hatásából adódóan) európai sarkköri területen rohamosan hízni kezd a jég. Ami szintén hatással van az idõjárásunkra, de "csak" harmadik áttétellel.
Ha kevesebb a tovább hûtõ tényezõ akkor is nõ a jég, csak jóval lassabban ( blocking esetén általában Grölandtól keletre erõsebb a ciklon tevékenység, az erõs hullámzás,és szél miatt nehezebben gyarapodik). Ha viszont az egyenlítõrõl szállított energia több az átlagosnál, és ennek ellenére kialakul blocking ( lehetséges, ha nem érkezik fölé hidegebb levegõ, kisebb az esélye, de lehetséges ), akkor a sarkkörön szépen elkezd apadni a jég ( erõs ciklon tevékenység miatt, tetézve az oda érkezõ többlet energiával).
Ez utóbbi helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A sarkkörön felgyülemlet hideg szintén szükséges egy télies idõ kialakulásáért, hiszen, felhalmozódott hideg hiányában nincs mibõl táplálkozó hidegbetörés. Erõs atlanti ciklon tevékenység alatt hízni tud a jétakaró, kifejezetten akkor, ha kevesebb a golf által szállított energia.
A folymatnak ez csak egy apró része, mert rengeteg nyitott kérdés van még:
mitõl gyengülhet a golf áramlat, egy esetlegesen melegebb egyenlítõi idõjárás esetén, mitõl és hogyan lehetséges hideg levegõ bejutása az észak atlanti térségbe, mennyit hûthetnek az amerikai hurrikánok, a hurrikánok kipattanásának helyei, mozgásuknak irányai miként befolyásolják a golf áramlatot, illetve talán a legfontosabb kérdés: az összes tényezõ közül melyik az ok és melyik az okozat ...
Összesítve szerintem egy kifejezetten télies idõjárás elõfeltétele egy pár héttel korábban kialakult erõs észak atlanti ciklon tevékenység, amit kedvezõ esetben követ egy blocking helyzet.
Az idõjárás kiszámíthatatlanságát bizonyítja, hogy még ez sem jelent fixen téli idõjárást a Kárpát-medencében, hiszen a hidegleszakadás iránya is erõsen kérdéses, havazásról pedig inkább nem is ejtek szót.
(amatõrségembõl adódóan lehetnek szakmai tévedések az okfejtésemben, ez esetben elnézést a félrevezetésért)